Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Hoffmann Tamás: "Felnémet ház" - "pannon ház" és vidéke

10. kép. Füstöskonyha. Berzence, Somogy m., Dr. Ebner Sándor; MNEAF 68940 a konyhába, melyet természetesen nem kellett lepadlásolniok, a kályha füstje is a konyha és a szoba közötti falon áttört nyíláson tódult ide, a konyha szükségképpen füstös lett, az égéstermékek a konyha, illetve a ház ajtaján és a tetőtérben eloszolva, a tető héjazatának nyílásain távoztak a szabadba. Abban az időben, amikor mindez történt, a kályhás-szobás lakóház építésének szokásai átalakultak a közép-európai Alpok tájain, azoktól északra és keletre húzódó övezetekben a városok polgárházaiban, a falusi lelkészlakokban, majd a parasztházakban és természetesen a majorok úrilakjaiban, hogy a folyamat kezdeteit meghatározó várakról ne is szóljak. A történet kitölti ugyan a 12-16. százdot, ám a parasztházakat csak a 15-16. században kezdték átalakítani.

7 Ez azt jelenti, hogy a magyarországi változások, ezek jegyében elsősorban az Alföld, a Dunántúl keleti, középső és déli övezetében, illetve az Alfölddel érintkező északi sávon építették át a házakat, nem sokkal maradtak el a tőlünk nyugatabbra húzódó vidékekhez mérten. Itt a városok, majd a falvak lakossága akart jobb, higiénikusabb lakáskörülmények között élni, s ezzel minden bizonnyal megelőzte a Dunántúl nyugati sávjának, a Kárpát-medence északi hegyvidékeinek és Erdélynek falusi lakosságát. 7. ZIPPELIUS, Adelhart. 1954. 9-14.; BEDAL, Konrád 1970. 120-127.; SCHEPERS, Josef 1973a. 75-89.; SCHEPERS, Josef 1973b. 121-135.; MOSER, Oskar 1974.165-192.; HÄHNEL, Joachim 1975.; BEDAL, Konrad 1978. 175-248.; BAUMGARTEN, Karl 1980.; NEKUDA. Vladimir 1982. 33-66.; Hausbau, 1983.; Bauernhaus, 1987.; FEHRING, Georg 1987. 149-166.; FROLEC, Vaclav 1989. 15-25.