Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Nemes István: Előszó

ELŐSZÓ NEMES ISTVÁN NÉMETH László 1935-ben tanulmányt írt a magyarságtudomány felada­tairól. Ebben megállapította, hogy a hungarológia nem a nemzeti öncélúság tudománya, hanem legbelsőbb köre az általános sorstudománynak. "Körülöt­tünk a szomszéd népek és Európa népeinek köre, a belső körben a magyar hagyomány, alatta a magyar tájak" - írta NÉMETH László. A nagy író gondolatai ma sem veszítették el érvényességüket. Csak európai viszonylatban kutathatjuk igazán eredményesen, hogy mi történelmi és földrajzi helyzetünk géniusza. Hogy milyen az a nép, amely ebben a kör­nyezetben él? Hogyan forgott Európa többi népe között? Mi a megkülönböz­tető jegye, lényege, hivatása? Noha az egyes kultúrák nemzetiek, a kultúrértékek Európában nemzetkö­ziek. Erről a különféle kölcsönzések mondják el a legtöbbet. A nemzetek kultúrjavaikat tekintve igen nagy részben egymásból is élnek. Amit azonban átvesznek, magukhoz idomítják. Ezt az oda-vissza áramlást különösen mu­tatja a folklór. Egy-egy mesemotívum a világ tulajdona, ám a konkrét mese az egyes népeké. Például a Kőműves Kelemenné megvan a románban, bol­gárban is, de a magyar Kőműves Kelemenné magyarsága ettől vitathatóvá nem válik. Mindezeket azért bocsátottam előre, mert ezeknek a gondolatoknak fé­nyében különösen figyelemre méltó a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Mú­zeum törekvése, miszerint több éve elhatározott programjaként nemzetközi konferenciákon kívánja tisztázni a magyar nyelvterület különböző régióinak népi építészeti folyamatait. Célja ezzel annak megvizsgálása, hogy nemzeti népi építészeti régióink hogyan kapcsolódnak a Kárpát-medencén kívüli euró­pai területekhez. A jelen konferencián is a magyar néprajzkutatók, építészek, levéltárosok, régészek, történészek mellett szerb, horvát, szlovén kutatók számolnak be kutatási eredményeikről. Ámbár a népi építészet kutatása a néprajz, a népművészet sajátos terü­lete, mégis az idők folyamán komplex tudományággá fejlődött. Hiszen a népi építő tevékenység elemzése során a kutatók nemcsak az építés folyamatát

Next

/
Thumbnails
Contents