Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Barabás Jenő: Népi építészeti régiók a Dunántúlon

1. konyhai kemence 1a. két konyhai kemence 2. szobai kemence 3. szobai kürtös kemence 5. kép. A kemence helye a lakóházban. . .(241. t.) táplálkozási kultúra, mint az építkezés szempontjából jelentős. Néhány példány ezekből elszórtan Somogyban is található. A főzés helyének változatai mutatnak ugyan valamilyen területi rendet, de ezt nehéz röviden értékelni. Elég határozott azonban az, hogy a Gyékényes-Siótorkolat vonalától délre a láncon lógó bográcsban való főzés jelentősége számottevő. Szórványosan ez a gyakorlat a Balaton-felvidéken is előfordul. Az előbbi területhez közvetlenül kapcsolódik egészen a Balatonig a kemence tetején való főzés gyakorlata. Ez a szokás kissé távolabb, a Kisalföld déli részén is ismert. A Siónak, s ennek a Fertőig meghosszabbított vonalától északra a főzőhely már csak az oldalpadka, ugyanúgy, mint Zala megye kissé bővített területén. SokKal egyszerűbb a szoba tüzelőtípusainak elterjedési rendje. Lényegében az egész Dunántúlon és Kisalföldön a konyhából fűtött kályha uralkodott. Kivételt csupán két jelentősebb terület képez. Egyik a Garam és a Vág közötti terület, ami eléggé megmagyarázhatatlan, ha kályha alatt a csempével burkolt