Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Zarko Spanicek: Az otoki szárazmalom Vinkovác mellett

mühle). 20 A falu villamosításával megkezdődik a kalapácsmalmok, a "cekica­rá"-k bevezetése. Ezek kisebb házi, elektromos malmok (darálók), melyeket fokozatosan felváltanak a traktorokkal hajtott malmok. így eltűnnek a száraz­molnárok (suvadzijá-k), akiknek munkájára lecsökkent feladatok miatt mind kevesebb szükség van. így a hatvanas években Szlavóniában az utolsó szá­razmalmok is eltűnnek, és belőlük csak egyet sikerült megőrizni, az otokit. Nem a szárazmalmok voltak az egyedüli lóerő meghajtású falusi üzemek. Voltak még a "mosfará"-k, "izimacá"-k 2 ^ (Brod menti Száva vidékén), illetve a "sajtará"-k 22 (présmalmok) almaié kinyerésére. Ezeknél köralakú favályú­ban, lovakkal vontatott malomkövek sajtolták a gyümölcslevet. A Vinkovác melletti Ivankovo faluról maradtak olyan feljegyzések, hogy ott a II. világhábo­rúig olajütő, "olajica" működött. Kicsi épületben egy szerkezetet kívülről, ló­vontatással, egy rúd segítségével működtettek. Ennek segítségével nyerték ki a repcéből az olajat, amelyet böjt idején fogyasztottak. Feljegyzések tanús­kodnak olyan különböző alakú és funkciót betöltő szerkezetekről, melyeket lóerővel vagy más állati erővel működtettek, a Britanski-szigetecskétől egé­szen Magyarországig és Bánátig. Bár eredetük az ókorra tehető, mégis külö­nös jelentőségük volt a feudalizmusból az ipari kapitalizmusba való átmenet időszakában. Csupán a gőzgépek bevezetése szorította ki őket. Ezért ezek a mechanizmusok az üzemanyag forrásainak megismerési körét, azok fel­használásának módját mutatják be a középkor és az ipari forraddalom közötti időszakból. 23 A szárazmalmok saját korukban igen jelentős termelőeszközt képviseltek az emberi és állati táplálkozás szempontjából. Működésük és felhasználásuk nagyon szervezetten és gazdaságosan történt. Ez olyan feltételekre volt érvé­nyes, amikor az időhiány nem jelentett problémát. A szárazmalmokban össz­pontosultak a tulajdonosok (ketusa) eszközei, ami rendkívüli társtulajdoni viszonyokhoz vezetett, melyek útján a falusi közösségek egyfajta üzleti kap­csolatának vonásai rajzolódtak ki. A ketusá-kat nem fűzte egymáshoz semmi­féle rokoni kapcsolat, illetve ez a kapcsolat nem bírt jelentőséggel. Ezeknek az egyéneknek kapcsolatát a közös szükségletek és érdekek határozták meg. Nagyon jelentős dolog az, hogy Szlavónia ezen területének szárazmalmai nem képviseltek munkaközösségeket, hanem tulajdonosi közösségeket al­kottak. Ez a körülmény, valamint a bérmunkás (molnár) megjelenése már az új termelői-társadalmi viszonyok kezdetét példázza, amely majd csak a kapi­talizmus idején fejlődik ki igazán. Ilyenformán a szárazmalmok részben túlnő­nek a feudalizmus termelési keretein, részben pedig megtartják a hagyomá­nyos természeti termelés jegyeit. Ez olyan ellentmondás, ami valószínűleg ugyanannyit jelentett ezen szárazmalmok eltűnése szempontjából, mint amennyire elősegítette a technológiai fejlődést. 20. Izvestaj komoré. ... 1931. 49. 21. Erről többet ír TOLDI, Zvonimir 1982. 239-244. 22. Franjo Ceranic szóbeli közlései (sz.: 1912.) a Vinkovác melletti Ivankovóból. 23. MAJOR, Kenneth H. 1985. 24.

Next

/
Thumbnails
Contents