Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)
Zarko Spanicek: Az otoki szárazmalom Vinkovác mellett
mühle). 20 A falu villamosításával megkezdődik a kalapácsmalmok, a "cekicará"-k bevezetése. Ezek kisebb házi, elektromos malmok (darálók), melyeket fokozatosan felváltanak a traktorokkal hajtott malmok. így eltűnnek a szárazmolnárok (suvadzijá-k), akiknek munkájára lecsökkent feladatok miatt mind kevesebb szükség van. így a hatvanas években Szlavóniában az utolsó szárazmalmok is eltűnnek, és belőlük csak egyet sikerült megőrizni, az otokit. Nem a szárazmalmok voltak az egyedüli lóerő meghajtású falusi üzemek. Voltak még a "mosfará"-k, "izimacá"-k 2 ^ (Brod menti Száva vidékén), illetve a "sajtará"-k 22 (présmalmok) almaié kinyerésére. Ezeknél köralakú favályúban, lovakkal vontatott malomkövek sajtolták a gyümölcslevet. A Vinkovác melletti Ivankovo faluról maradtak olyan feljegyzések, hogy ott a II. világháborúig olajütő, "olajica" működött. Kicsi épületben egy szerkezetet kívülről, lóvontatással, egy rúd segítségével működtettek. Ennek segítségével nyerték ki a repcéből az olajat, amelyet böjt idején fogyasztottak. Feljegyzések tanúskodnak olyan különböző alakú és funkciót betöltő szerkezetekről, melyeket lóerővel vagy más állati erővel működtettek, a Britanski-szigetecskétől egészen Magyarországig és Bánátig. Bár eredetük az ókorra tehető, mégis különös jelentőségük volt a feudalizmusból az ipari kapitalizmusba való átmenet időszakában. Csupán a gőzgépek bevezetése szorította ki őket. Ezért ezek a mechanizmusok az üzemanyag forrásainak megismerési körét, azok felhasználásának módját mutatják be a középkor és az ipari forraddalom közötti időszakból. 23 A szárazmalmok saját korukban igen jelentős termelőeszközt képviseltek az emberi és állati táplálkozás szempontjából. Működésük és felhasználásuk nagyon szervezetten és gazdaságosan történt. Ez olyan feltételekre volt érvényes, amikor az időhiány nem jelentett problémát. A szárazmalmokban összpontosultak a tulajdonosok (ketusa) eszközei, ami rendkívüli társtulajdoni viszonyokhoz vezetett, melyek útján a falusi közösségek egyfajta üzleti kapcsolatának vonásai rajzolódtak ki. A ketusá-kat nem fűzte egymáshoz semmiféle rokoni kapcsolat, illetve ez a kapcsolat nem bírt jelentőséggel. Ezeknek az egyéneknek kapcsolatát a közös szükségletek és érdekek határozták meg. Nagyon jelentős dolog az, hogy Szlavónia ezen területének szárazmalmai nem képviseltek munkaközösségeket, hanem tulajdonosi közösségeket alkottak. Ez a körülmény, valamint a bérmunkás (molnár) megjelenése már az új termelői-társadalmi viszonyok kezdetét példázza, amely majd csak a kapitalizmus idején fejlődik ki igazán. Ilyenformán a szárazmalmok részben túlnőnek a feudalizmus termelési keretein, részben pedig megtartják a hagyományos természeti termelés jegyeit. Ez olyan ellentmondás, ami valószínűleg ugyanannyit jelentett ezen szárazmalmok eltűnése szempontjából, mint amennyire elősegítette a technológiai fejlődést. 20. Izvestaj komoré. ... 1931. 49. 21. Erről többet ír TOLDI, Zvonimir 1982. 239-244. 22. Franjo Ceranic szóbeli közlései (sz.: 1912.) a Vinkovác melletti Ivankovóból. 23. MAJOR, Kenneth H. 1985. 24.
