Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Móró Mária Anna: Malmok Baranya megyében a 18. században

villányi Mathaeus Ignovics, palkonyai Dominicus Hoffmon molnármesterekkel ugyancsak szolgabíró és vármegyei esküdt jelenlétében: 1. A malom ház és azon ház, mellyben a molnár lakik, még most is alkalmas állapotban vannak, Malom házban lévő Garattal, malom paddal, azon kövekkel együtt, mellyeken mostanság őllenek, külső és belső malom kerekekkel, azokban lévő vas szerszámokkal, nevezet szerént pediglen: 6 csákánnyal, 2 pöröl vassal, 1 vas durungal, föllebb meg nevezett ahoz értő Molnár Mester Emberek által le tett hűtek szerént böcsültettek fl. 300. 2. Az első Gát, aki alkalmas széles és ennek előtte csak ött esztendők ell folásival csináltatott, és föll töltetett, melly mostis jó státusban és állapotban vagyon, kinek hossza 154 öli, öle á d. 75 az egész summa tészen fl. 115,50 3. Mivel pediglen a második Gát jóságra hasonló az elöbbenihez, de sokkal keskenyebb, ezért summásan, a nem eöl szerént böcsültetett fl. 75. 4. Ezeken kivül vagyon a malom ház elöt új Küvágó Szöllösrül hozott és el készíttetett Kő, amely hozásával együt tölt elöbbeni Malmos Gazdának fl. 10. Summa 500,50 A 18. század végéről az egész megyét áttekintő képet ad a Széchenyiféle description Eszerint Baranya 204 községében 542 vízimalom dolgozik 1785-86-ban. Két községben említ az összeírás puszta malmot. Az összeírok munkája járásonként igen különböző, csak a baranyavári járásban tétetik említés a malmok építőanyagáról: a járásban lévő 31 malom közül 10-ről közli, hogy fából épültek. A malmok túlnyomó többsége - 441 - egykerekű, kevés - 68 - a kétkerekű, és elenyésző - 5, ill. 3 - a három- és négykerekű, ez utóbbiak mindegyike uradalmi tulajdonban van. Jóllehet, főleg a mohácsi járásban, jelesül Pécsváradon és környékén kiterjedt gabona-, liszt- és kenyérkereskedéssel is foglalkozó molnárokról szól az összeírás, nyilvánvaló, hogy a kisteljesítményű malmok elsősorban a helyi őrlési igények kielégítésére szolgáltak. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a vízierőt igen csekély mértékben használták egyébre; Mágocson említtetik két olajütő, Bükösdön, Jenőn, Megyefán, Szatinán deszkametsző, Hird, Hidor, Újbánya, Tekerés, Vasas községben kalló-, és ezidőben épp működik Pécsváradon a rövid életű papírmalom. Mivel a hajó- és szárazmalmok gazdáit az összeírok nem minősítik iparosnak, ezek létét éppen csak megemlítik, szárazmalmot nyolcat, Bán, Bellye, 21. DESCRIPTIO physico-topographica Comitatus Baranyensis 1785/86. OSzK Fol. Lat. 289. A malomleírásokat közli: MÓRÓ Mária Anna: Baranya vármegye malmai 1785/86-ban. = Baranyai Helytörténetírás 1985/86. Pécs 1986. pp. 439-474. (Baranyai Levéltári Füzetek 67.)