Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

L. Imre Mária: Kápolnaépítészet és kultusz a pécsi egyházmegyében

rog melletti, a középkorban elpusztult Ódány falu egykori temploma helyén épült búcsújáró kápolna. A Dőry család építtette 1846-ban. Oltárképe Mária mennybemenetelét ábrázolja, azt az apokrif hagyományból ismert jelenetet, amikor „. . . Tamás nem volt ott Mária elszenderülésénél, s miután visszatért, az apostolok elvitték őt Mária sírjához. Amikor felemelték a sír fedelét, virágok nőttek belőie"

15 Augusztus 15-én a kápolna ünnepén a környező vidékről szép számmal összesereglettek a búcsúsok, gyógy- és fűszernövényeket hoztak megáldásra, szentelésre. A „geweichtes Gewürz"

16 csokrait otthonukba hazavitték, betegségben, égi háborúban oltalmazó szentelményként használták. A határbeli kápolnák egy részét fogadalomból emelték. Hásságyon, 1769-ben a Szt. Rókus kápolnát a hagyomány szerint a kolerajárvány megszűntével a falu népe közösen építette. Augusztus 16-án Szt. Rókus napján este a kápolnában szentmisét tartottak. Jézus Mennybemenetele és Úrnapja közötti „Bitték" (Könyörgő napok) alkalmával a plébániatemplomból körmenet indult zászlókkal a határbeli keresztekhez, majd a Rókus kápolnához. Úrnapja előtti estén a templomból mentek a kápolnához litániára. Palotabozsok határában áll a Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1892-ben épült, ún. Vizitációs kápolna és Szentkút. Búcsúnapján, július 2-án Somberekről és Palotabozsokról papjaik vezetésével körmeneti zászlókkal vonultak oda a hívek közös áhítatra. A szentmise és litánia után a két falu népe együtt töltötte el az időt a kápolnánál. Bolyban a kegyúr, Batthyány Károly - a Fuldából áttelepült németek szorgalmazására és „jámborságának előmozdítására" -1771 -ben egy kápolnát építtetett, melyet az állattartó bólyi hívek Szt. Vendel tiszteletére akartak szentelteni. Klimo György pécsi püspök Vendelt nem találván a Martyrológiumban, csak Szt. Bálint titulusát engedélyezte. A kápolna oltárképe a templom építésével egyidőben keletkezett. Figyelemreméltó, hogy nem a tieri püspökszentet, hanem mártír elődjét ábrázolja a kép, akinek története a Legenda Aureaban olvasható.

17 Szt. Bálint papi casulában széttárt karokkal, a felhők között térdel, angyalok veszik körül, a mártíromság pálmaágát, koszorút és papi süvegét tartják. A kép alján a legenda jelenetei, a vak lány meggyógyítása, jobb oldalon a római bálványt megtagadó, térdelő Bálint látható, amint a római katonák őrizetében lefejezik. A kápolna Vendelre utaló ábrázolása - Hochrein József 1879-ből származó festménye - az oltár bal oldalán függ. Hochrein 1820-tól 1905-ig a Bécsi Akadémián tanult, később Pécsett telepedett le. Litográfiái műhelyéből a múlt 15. Szinger József kanonok szíves közlése. 16. Vö. DR. ARTNER Edgar 1923. 291. 17. Jacobus de VORAGINE (1230-1298) Legenda Aurea, dominikánus szellemben írott legendagyűjteménye, középkori kódexeinkben is több helyütt szerepel. Vö. VORAGINE 1991. 74 Ezúton köszönöm Adorján István, Fritsi Ádám SJ, Funk Gusztáv, Nyárádi Ádám. Szinger József plébánosok szíves segítségét, valamint Wáhring János és felesége, Petz Andrásné, a Mihályi és Neudhardt család. Kaeszdorf Gyuláné és Kárpáti Andrásné adatközlését.