Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

L. Imre Mária: Kápolnaépítészet és kultusz a pécsi egyházmegyében

WÊÊM 20. kép. Kápolnabelső szimmetrikusan elrendezett szentképekkel. Szt. Rókus és Szt. Rozália kápolna, Tevel (Tolna m.). 1975. A kápolnabelsők hagyományos ikonográfiái rendje napjainkra már felbomlott. A fali szentképek szimmetrikus elrendezési módja,- mint dekoráció viszont a német parasztházak belvilágában sok helyütt megmaradt. Később helyenként gyakorlattá vált az is, hogy a lakóházakból a feleslegessé vált szentképeket, rendszerint votív céllal, a határbeli vagy útmentikörmeneti kápolnába vitték. Ezeket is csoportosan, többnyire szimmetrikus elrendezésben helyezték a falra. Hásságy szőlőhegyén a Szentháromság kápolnát 1891-ben, a filoxera járványtól szabadulás emlékére emeltette Hofecker Gergely. Családja, Szentháromság vasárnapja előtt, mindig együtt hozta rendbe a kápolnát. Az oltár képe, amely a Szentháromságot ábrázolja, tk. votív kép. Felirata: „Gestiftet von Andreas Petz und dessen Frau Eufrosine Petz zur ehre Gottes gegen Phyloxera Ao. Dom. MDCCCLXXXX. " A kápolna fala tele van a szőlőbeli hívek képadományával: Mária-Hilf, Jézus szíve, HI. Elisabeth, Mária megkoronázása, a Hét Szentség, Szt. Anna, Páduai Szt. Antal, Assisi Szt. Ferenc stigmatizációja stb. témájú olajnyomatokkal.