Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

L. Imre Mária: Kápolnaépítészet és kultusz a pécsi egyházmegyében

1. kép. Mária-Hilf kápolna. Bátaszék (Tolna m.) 1975. Épült 1762-ben. A tanulmányban szereplő képek és illusztrációk LANTOS Miklós munkái. kell megjegyeznünk, hogy gyűjtésünk során számos helyen találtunk olyan adatot, miszerint a hódoltság után a kápolnákat és templomokat ideiglenesen használt deszka- és fatemplomok helyén emelték. Bonyhádon 1760-ig, a templom megépítéséig csak egy deszkakápolna állt. A gödrei plébánia történetéből tudjuk, hogy a baranyaszentgyörgyiek az 1770-es évek elején szinte „ostromolták" a gödrei plébánost, hogy Szt. György tiszteletére fakápolnát építhessenek.

2 Másrészt az új telepesek, új szakrális építményekkel és új tartalommal teremtettek hagyományt: Palotabozsok határában 1739-ben, a pestisjárványok védőszentjének Szt. Rókusnak, Bátaszéken 1762-ben Mária Hilf tiszteletére emeltek kápolnát.

3 2. HP Gödre. Kéziratos kigyűjtés alapján. 3. Szt. Rókus kultusza a 18. században, a német telepítésekkel terjedt el Európában. Mária-Hilf (Segítő Mária) a Habsburg család kegyképe. Eredetijét Lucas Cranach festette meg. Másolata a 18. században több változatban terjedt el Passauból az osztrák tartományok területén.