Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Sabján Tibor: Középkori elemek népi cserépkályháinkon

KÖZÉPKORI ELEMEK NÉPI CSERÉPKÁLYHÁINKON SABJÁN TIBOR Bevezetés A magyarországi cserépkályhák történetének kutatása az udvari műhelyek tevékenységének feltárásával és magas szintű feldolgozásával az európai kutatás élvonalába emelkedett. Míg a HOLL Imre nevével fémjelezhető irányvonal a csempék elemzésén keresztül a kályhák rekonstrukciójáig is eljutott, addig az egyszerűbb kályhák vizsgálata az egyes csempék összehasonlítási és datálási kérdéseinél megrekedt.

1 A MERI István által vizsgált népies kályhacsempék valójában a vidéki nemesség és papság használatában voltak, a paraszti kályhák elemzése sajnos teljesen kiesett mind a régészeti, mind a néprajzi kutatás érdeklődéséből.

2 Pedig a két háború között megindult faluásatások jó lehetőséget kínáltak a részletes feldolgozó munkához.

3 Valószínűleg az ásatástechnika fejletlensége is közrejátszott abban, hogy a kályhák kérdésében az általánosító adatközlésen és néhány megalapozatlan rekonstrukción nem jutott túl a kutatás.

4 Nehezítette a tisztánlátást, hogy a jó analógiákat biztosító recens paraszti anyag is feltáratlan volt. A néprajzi kutatók érdeklődését károsan befolyásolta a kályhák idegen eredetének és import voltának a túlhangsúlyozása, 1. Az udvari kályhák kutatás-történetét és a munka módszertani vázlatát HOLL Imre 1984. 209-211. adta közre. 2. A népies csempék kérdéseiről MÉRI István 1957. 187-206. írt részletes tanulmányt. 3. Gondolunk itt PAPP László és SZABÓ Kálmán Kecskemét környéki ásatásaira és CSALOGOVITS József etei feltárására. (PAPP László 1931.137-152.; SZABÓ Kálmán 1938.; CSALOGOVITS József 1937. 321-333.) 4. Lásd a 3. jegyzetpontot!