Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Magyar Kálmán: Árpád-kori és középkori lakóházak Somogy megyében

Végső soron a Somogyban eddig feltárt 14-17. századi lakóházak fejlettebb városlakó polgárok háztípusaira utalnak. Ilyenformán nagyon fontos lenne egy egyszerű somogyi falu 14-17. századi lakóháztípusait ásatással meghatároznunk. Ezekre a kutatásokra csupán (egyelőre legalábbis!) terveink vannak!

28 Koncentrált Árpád- és középkori somogyi faluásatásokat kell végeznünk! Hiszen így csupán a leletmentésekből "ismert" az Árpád-kori somogyi falu lakóháza, illetőleg más építménye. Külön, fejlettebb kategóriának látszanak a mezővárosok 14-16. századi polgári és paraszti lakóházai. Annyit azonban Bodrog-Bű nemzetségi központ Árpád- és középkori lakóházairól elmondhattunk, hogy a korai Árpád-kori sütőházak, vagy veremlakások megtalálhatók ugyanúgy, mint a szintén az országos rendszerbe illeszkedő, 14-16. századi többosztatú, felszínre téglából épített lakóházak. Végső soron ezen az egy példán az látszik igazolódni, hogy a somogyi lakóházépítkezés is a társadalmi és az ún. osztályviszonyok "fejlettségétől" függött.

29 A feltárt temetők is azt tükrözték, hogy Somogyban a 14-16. században egy módosabb, egységes paraszti réteg alakult ki. Ilyenformán a szőlőés gyümölcstermesztéssel, földműveléssel, állattenyésztéssel és viszonylagosan fejlett iparűzéssel foglalkozó somogyi középkori paraszti lakosság fejlettebb lakáskultúrával is rendelkezett.

30 28. A somogyi várak és lakóháztípusok tervszerű ásatásait tervezzük 1992-től. (Nem szabad csupán a leletmentések kényszerű "szórványadataira" támaszkodnunk ezekben a magyarságkutatást érintő alapvető kérdésekben.) 29. Egyet kell értenünk BONA István ezen tételével (BÓNA István 1988. 409-410.), Somogyban a "veremház" kérdésével behatóan kell foglalkozni a jövőben! KÖLTŐ László Vörs-Papkert-i ásatásainak eredményei tudományosan még közöletlenek. Külön érdekes LÁSZLÓ Gyula véleménye, hogy a putrilakások a szláv törzsekhez köthetők. (MICHNAI Attila 1981.225., 1.) 30. Ez derült ki MAGYAR Kálmán 1981. 65-66.; MAGYAR Kálmán 1982. 83-85.; MAGYAR Kálmán 1983. 96-114.; LÁSZLÓ Gyula a Csongrád-Felgyőn általa megfigyelt felszíni épületeket tartja a magyarok igazi lakhelyeinek (MICHNAI Attila 1981. 225. 1.). A Balatonszentgyörgy-Kenderföldön előkerült földbemélyített házat az ásató "egykor felmenőfalúnak" tartja (MÜLLER Róbert 1972. 195-211.).