Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Kerecsényi Edit: A tüzelőberendezések változása Dél-Zalában a 19. században

téglafalú, vakolt és fehérre meszelt, sütővel is ellátott takaréktűzhely került, mely egy újabb, zárt kéményhez csatlakozott.

21 A többi sváb faluban is hasonló szabadkéményes építési mód volt szokásos. Fűzvölgyön pl. több ilyet is láttam még 1960 táján. A Kossuth L. utca 59. alatti, 1860-ban építettben a bolthajtást tartó vastag gerenda a talajtól mindössze 170 cm-es magasságban osztotta két részre a konyhát. A tüzelőteres részben egy, a használatból kivont szögletes kemence állt hozzátapasztott, tűzpadkás "katlanyossal". E házak mindegyikét olyan sváb parasztkőműve21. TGyM A/231-68. 23.; F. 2121-24., 3900-3920. 19. kép. Korpavár, Országút 18. számú szabadkéményes lakóház alaprajza.