Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Knézy Judit: Táji különbségek a somogyi paraszti építkezésben, (1696-1860)

Sási J ' 91 17. kép. Gabonás-pálinkás kamra, Csurgó-Alsok, Arany János u. 7. Szennára áttelepítve. Északi homlokzat. majd marhatartásával.

34 A beltelkeken lévő földbemélyített egyszerűbb vagy boltíves pincék mindenütt felbukkantak a megyében, ahol atalaj erre alkalmas volt. Pl. 1773-ban Rinyaszentkirályon Horvát Györgynek "földpincéjéből" loptak el hat ludat, egy récét, 4-5 icce vajat, "fél viselt öreg" szűrét és ködmönét. A leírás szerint inkább veremólnak tűnik.

35 De földbevájt pincék nagyobb számban készültek a megye északkeleti felén: pl. Őszödön 1847-ben "udvari pince téglából boltra rakva magánosan", Mernyén 1841-ben "házi pince" és "pince földbe ásva, negyedfél öl" szerepeltek egy-egy telkes jobbágy hagyatékában.

36 Az 1970-es évek műemléki felmérései során e vidékeken szép számmal találtunk földbe mélyített, barokkos kiképzésű, részben téglából épített bejáratú pincéket a lakótelek elején a házzal szemben, még akkor is, 34. KIRÁLY István 1962. 1-86. 35. OL P 235. Gersei-Pethő cs„ It. Keszthelyi uradalom Csurgói úriszéki iratok 137. sz. 36. Ld. 31-32. jegyzet. Ugyanebben az iratanyagban: Taszáron kamra-fészer, zöldséges verem szerepelt 1833-ban özv. Simon Lászlóné egész telkes jobbágy fundusán. Mernyén 1841 -ben a Sütő testvérek egész sessióján fészer-kamara, kamara-istálló, házi pince is volt.