Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)
H. Csukás Györgyi: A mernyei uradalom épületei a 18-19. században
Egy-egy tervbevett objektum kivitelezésére néha több kőművesmester is pályázott. A göllei tiszti lakra és egy haszonbérlői házra pl. több kőműves is nyújtott be előzetes költségbecslést és tervrajzot egyidejűleg. A benyújtott kölségvetések alapján döntött a jószág kormányzó a kivitelező személyéről, akivel aztán szerződést kötött. (15. kép.) Az egymáshoz nagyon hasonló - és az országosan elterjedt alaprajzi típusokat mutató - tervrajzok alapján arra következtethetünk, hogy a kőművesek típusterveket is felhasználtak, s hogy a jószágkormányzó igen konkrétan meghatározta a tervezett létesítmény méreteit, anyagát, alaprajzát. Ugróczy Ferenc maga is készített terveket egy-egy új létesítménnyel Kapcsolatos elképzeléseiről, így több cselédháztervét, fogadó- és istállótervét ismerjük. (11., 12. kép.) Elképzelései - talán bonyolultságuk miatt - nem valósultak meg. Dornay István jószág kormányzónak is maradtak fenn színvonalas tervvázlatai. (19. kép.) A rendi tagok közül kikerülő jószágkormányzók ilyen irányú ismereteit nem tekinthetjük kuriózumnak, minthogy a piarista gimnáziumokban az építészet elméleti és gyakorlati kérdései a 18. század óta a stúdiumok részét képezték. 50 A kőművesek és ácsok pontos kölségbecslést végeztek, kimutatva az anyagigényt és a különféle iparosmunkák mennyiségét, árát. Erre utóbb formanyomtatványt is használtak. (16. kép.) Egy-egy épület kivitelezéséhez kőművesen és ácson kívül asztalos, lakatos, esetenként üveges, gölöncsér, cserepes közreműködésére volt szükség. Az építőanyagok darabszámra, méretre, súlyra való ismeretében lehetséges volt a tervezett építkezés pontos megszervezése, a szükséges anyagok biztosítása. 51 Az uradalom építkezéseit a tartósságra való törekvésen kívül a takarékosság, olcsóság, célszerűség jellemezte. Mindig arra törekedtek, hogy a lehető legtöbb anyagot az uradalom biztosíthasson. 52 A régi épületeket amíg csak lehetett, toldozták, foltozták, így nem egy kusztódiátus korabeli épület érte meg az 1820-as, sőt 50-es éveket. Gondot ford ítottak az állagmegóvásra. A 30-as években kimutatások készültek kerületenként az esedékes építési munkákról, reparációkról, hogy azok anyagigényét biztosíthassák és a munkákat ütemezhessék. Ezek elmardását jelenteni és indokolni kellett. Az elavult épületeket sem ítélték rögtön bontásra, ha más funkcióban még hasznosíthatók voltak. így az elhagyott putriházból meszesgödör lett, az egykori tiszti lakásokat, megszüntetett malmokat cselédlakássá, az elavult birkaaklot a falak megemelésével ököristállóvá alakították. Bontás esetén a még felhasz50. CS. DOBROVITS Dorottya 1983. 19. 51. Számos tervrajz, költségkimutatás, szerződés maradt fenn a mernyei uradalom levéltárában. A tervek közül sok nem valósult meg. A hivatkozott tervrajzok a következő állagokban találhatók:Sml_. ML. d. Inventaria 1839-1891 (58. d.); 1827-1840 (59. d.); 1848-1875 (59. d.); 1835-1943 (59. d.); i. Officiosa (81. d.); A tervekre, költségbecslésre, anyagok előkészítésére, az építkezések megszervezésére vonatkozóan alapvetők CS. DOBROVITS Dorotytya kutatásai. 1983. 21-58. 52. TÓTH Tibor 1978.65. Ugyanez a törekvés más uradalmaknál is megfigyelhető, pl. a Tihanyi Apátság szántódpusztai majorjának 19. századi építkezéseinél. AGOSTHÁZI László— BOROSS Marietta 1985. 31.