Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

H. Csukás Györgyi: A mernyei uradalom épületei a 18-19. században

telmére és a jobbágyok közreműködésére alapozva végeznék el.

45 A faépítkezés továbbélését pedig az erdők állapota már egyáltalán nem indokolta, az épületfát idegen határból kellett beszerezniük.

46 Nagydobszán csak a 30-as években meginduló nagy építkezésekkel, a Szt. István major kiépítésével indult meg a téglaégetés, s ekkortól kezdett felzárkózni ez a birtokrész is a központi kerületekhez. Épületállományán azonban mindvégig érezhető a fá45. Ld. a 40. jegyzetet. 46. Ld. a függelékben közölt 1827-es összeírást, továbbá BOJT Lajos 1935. 73. 13. kép. ASzt. Miklós pusztán 1837-ben építendő cselédház terve. SmL. ML. d. Inventaria 59. doboz.