Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

H. Csukás Györgyi: A mernyei uradalom épületei a 18-19. században

JE «fr 4. kép. Fonó/ épületek 9/3., 4. 1. Régi sövényfalú kocsmaház, mellette fából épült pincével; 2. Új sövényfalú árendásház, udvarán istállóval. domináns. Egyetlen esetben, egy dobszai vendégfogadónál fordul elő, mint fedőanyag a gyékény.

18 Az épületek funkciójuknak megfelelően változatos alaprajzi elrendeződésnek. A legegyszerűbb, szoba-konyhás házak Dörgicse vidékén fordulnak elő legnagyobb számban. Ugyanitt több háznál megfigyelhető, hogy a füstöskonyha ugyanakkora, sőt nagyobb, mint a szoba. Ez talán a füstösház emléke, mint ahogy arra utalhat néhány dörgicsei és egy taszári háznak az a jellegzetessége is, hogy a konyhai és szobai tüzelők nem a közös falnál helyezkednek el, nem kapcsolódnak össze. Felsö-Dörgicsén, Várongon és Taszáron feltűnik, egy-egy előkamrás ház.

19 (1/t., 3/1., 9/5. kép.) Az épületek helyiségei legtöbbször különbejáratúak. A külön bejárat gyakran ott is megmarad, ahol a konyhában már szabadkémény van. A házak egy részénél majdnem tornác szélességű ereszt jelöl a rajz. (1., 6., 8. kép.) A födémek ismeretének hiányában nem dönthetjük el, hogy az ereszeket a keresztmestergerendák kinyúló végei, vagy a födémgerendák tartották- e. Rangosabb tiszti lakoknál, árendásházaknál előfordulnak faoszlopos tornácok is, elsősorban a központi Mernyén és Göllén. Köztük oldaltornacok, orom- és homloktornácok egyaránt akadnak. Az oszlopok olykor ritkán - pl. csak a sarkon - vagy szabálytalanul helyezkednek el. (2., 7., 9. kép.) 18. ZENTAI Tünde 1990a. 216. több adatot sorol fel a gyékénynek és sásnak tetőfedő anyagként való felhasználására a Dél-Dunántúlon. Elterjedésük egybeesik a nádfedelekével. Kiemeli, hogy a gyékényt jelentékeny épületek fedésére is felhasználták. 19. Ezek elterjedését legutóbb ZENTAI Tünde 1989b. 243. és LUKÁCS László 1989.238-241.. 276. foglalta össze. Somogy keleti részén és Tolnában eddig nem ismertük előfordulásukat