Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

H. Csukás Györgyi: A mernyei uradalom épületei a 18-19. században

2a. kép. 18. A mészáros sövényfalú háza, 19. Tömésfalú árendásház bolttal, udvarán sövényfalú kamrával, alatta pincével, építkezéssel vitathatatlan.

14 A dörgicsei kivételével minden birtoktesten uralkodók, néhol kizárólagosak a sövényfalú épületek. A házak többnyire különbejáratúak, füstöskonyhásak. Sok közülük régi, rossz állapotú. A sövényfalas építkezésmód ekkor még nemcsak a legegyszerűbb, két- háromhelyiséges házakra jellemző, hanem a rangosabb officiálisok hajlékaira is. A mernyei 14. Hasonló megállapításra jut a Tihanyi Apátság szántódpusztai legkorábbi épületállományának vizsgálata során ÁGOSTHÁZI László és BOROSS Marietta is: „Az első uradalmi majorsági épületeket a közeli falvak jobbágyai építették robotban. Ezért ezek az épületek leírásaik szerint - mind anyagukban, mind formáikban a falvak népének építészetét követték." 1985 14., 27-30.