Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Beszédes Valéria: A jugoszláviai népi építészetkutatás dél-alföldi vonatkozásai

2. kép. KOJIC, Branislav háztípusai mol; a pannonban keleti vidékeken elsősorban vert falú és vályogházak építése volt a gyakorlat, a nyugati tájakon tölgyfa boronaházak vagy tapasztott sövényfalú épületekben éltek, az épület egyik oldala előtt pedig rendszerint tornác is húzódott. A továbbiakban feltárja a horvát népi kultúra történelmi rétegeit, és abban óbalkáni, ómediterrán és római kultúrelemeket mutat ki. Ezt követik a szláv elemek, amelyek különösen a faépítkezésben, elsősorban a tetőszerkezetben és egyéb konstrukciós elemekben mutathatók ki. A kultúra genetikus fejlődésében természetesen számol az olasz, az alpesi és a pannon hatásokkal is. Az utóbbiak a legjelentősebbek Északkelet-Horvátországban, de jelentősebb hatást nem gyakoroltak az építkezésre és a lakásra. Megállapítja azonban, hogy afűtött lakószoba, asoba magyar eredetű.

5 GAVAZZI, Milovan kultúrtörténeti szempontjai napjainkig hatnak a horvát kutatásban, újabban azonban a funkcionalista iskola szempontjai érvényesülnek a népi építészet feltárásában.

6 5. GAVAZZI, Milovan 1940. 30-31.; 1960. 59-60. 6. FINDRIK, Ranko 1985. 8.