Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)
Ksenija Markovic: Adalékok a szláv lakáskultúra folytonosságához
végzett kutatási eredményei 16 , Jefzy CZAJKOWSKIJ Lengyelországra 17 , valamint a Horvátországra vonatkozó saját kutatási eredményeink. A Szovjetunióban a hármas beosztású lakóház Kijev és Novgorod környékén jelenik meg és Ukrajnában, Lengyeloszágban viszont Krakkó környékén találjuk, ahol már a 15. században említés történik a „stuba alba" és a „stuba nigra" (fehér és fekete szoba) két helyiség közötti folyosóról. Oroszországban és Csehszlovákiában svijetlo (világos) szavak eredetére utaló kifejezések találhatók, mint pl. „svjetnica", „svjetlica", de ellenpontként megjelenik a fekete konyha (crna kuhinja) vagy cserna izba) is. A hármas beosztású lakóház típusa előfordul a nem szláv népeknél is, így Magyarország 18 mindhárom népénél, nemzetiségénél: magyar, német és természetesn a délszlávnál. A folyosót a hagyományos paraszti lakáskultúrában Magyarországon pitvarnak nevezik, és ez bizony a szláv „pritvor" szóra, mint bejárati helyiségre asszociál. Annak megállapítása, hogy ez a szó valóban szláv eredetre vezethető vissza, még bizonyításra vár. A hármas beosztású lakóházat ismerték a huculok 19 Suelesztón, Szuchán, és még ma is él a finneknél, természetesen finn elnevezésekkel. 20 Azon megállapítás, hogy a hármas beosztású lakóházat a szlávok nagyobb mértékben őrizték meg, míg 16. FROLEC, Václav-VAREKA, Jifi 1983. 71. „Chlevni typ. dum" je trodjelni dorn kod kojeg je treci prostor gospodarski (to je chlev). (A „Chlevni typ. dum" a hármas tagozódású lakóház, melynek harmadik helyisége gazdasági épület, ez a „chlev") 79. old. A „Jihocesky dum" ugyancsak hármas tagozódású, de a német szerzők ezt részben a 13-14. századi német telepesek által átkerült jövevényszónak tartják. A szerzők (235. old.) azt feltételezik, hogy a hármas beosztású lakóház Csehszlovákiában a 13-15. században ismert, hagyományos népi építészet alapmodellje volt. A házak tipológiájában a szerzők megkülönböztetnek alpesi, kárpáti, mediterráni, morva-pannon és szudétai lakóháztípusokat. 17. CZAJKOWSKIJ, Jerzy 1982. 79-107. a szerző elemzi a házak fejlődéstörténetét, köztük a hármas beosztásúét is (izba-komora-sien, és a stall-stube-kammer-flur). 18. BÁRDOSI János 1974. 174.; TÓTH János 1975. 149. 29 rajz, 44. 36. rajz, 59. 37. rajz, 60. 38. rajz, 67.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. 178. „In the majority however there are buildings with trhee units, with the entrande from the long side. This leads into the the middle room, which is tohe kitchen. From there doors open into living rooms on both sides sometimes or into a store room on one side and bedroom on the other". Észak-Magyarország tűzhelyei helyzetének és a házak fűtési megoldásának kutatásai során sok hasonlóságot találunk a keleti szlávok házaival (fig. 80.), míg a dél-dunántúli házat-fűtési módját figyelembevéve az erős balkáni hatást mutató házak körébe sorolhatjuk, illetve olyan ház ez, amelynél a szobában lévő kemencét a konyhából fűtik. (fig. 83., 84.); Egy másik szerző ugyanezt a hármas helyiségbeosztási sémát képviseli: BAKÓ Ferenc 1982. 23. 11. rajz, a nagycsalád lakóházterve.; LUKÁCS László 1985. 707. Erny János házterve 1904-ből. 19. A huculok a Kis-Kárpátok kis számú népessége. (Révai Nagy Lexikona X. Huculok címszó 344. oldalon). Lásd még róluk: KAINDL 1894.; KAINDL 1897.; SUCHEVlC 1902.; VOVK 1908. Egyedül a szovjet szerzők tekintik ukrán néprajzi csoportnak a huculokat: Ukrainska enciklopdija torn 3, Kiev 1960. 540. old., és a Boljsa sovjetska enciklopedija 7. III. kiadása, Moszkva 1972. 471. old. A guculok, azaz huculok az ukrán nyelvet hucul nyelvjárásban beszélik. A szocializmus építése során a huculok földjén gyökeres változások álltak be (fejlett volt a fafaragásuk, szokásban volt a díszfagyújtás, a bőrkikészítés, a mézesbábosság, a fazekasság, a szövés és a színjátszás). A Szovjetunió nyugat-ukrajnai részén élnek és betelepedésükig (19291943) az Osztrák-Magyar Monarchia uralma alatt éltek (1867), utána lengyel, román és csehszlovák elnyomásba kerültek. 20. VALONEN, Nilo 1982. 377-396.
