Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)
Ksenija Markovic: Adalékok a szláv lakáskultúra folytonosságához
ADALÉKOK A SZLÁV LAKÁSKULTÚRA FOLYTONOSSÁGÁHOZ KSENIJA MARKOVlC A műemlék, illetve a kulturális örökségek valorizálásához, az esztétikai értékelések mellett, szükség van a műemlékek meghatározásának társadalomtörténeti koordinálására is. A szláv régészet nesztora, Lubomir NIEDERLE és Milovan GAVAZZI ptnológus, munkáikkal nagymértékben hozzájárultak a szláv kultúra és a szláv kulturális örökség fogalomköreinek meghatározásához. Milovan GAVAZZI a lakóhelyiségek kultúrtörténeti és kultúrgenetikai rendszerei kutatásának sorozatával határozta meg a kultúrrétegeket. 1 Másrészről Lubomir NIEDELE, a rendelkezésre álló levéltári rendszerek irodalma alapján, saját kitűnő régészeti és nyelvészeti ismereteinek birtokában igyekszik - egyebek között - feltárni a szláv lakóház genetikai fejlődését, és ezzel párhuzamosan érinti az egyes népek, egyes lakóháztípusai lakóhelyiségeinek diszpozíciós és egyéb kultúrjegyei között fennálló összefüggések ideáit is. Lubomir NIEDERLE utal pl. a szláv kulturális örökségeket ért frank, illetve germán hatásokra is. Ezen adalék éppen az ő azon állításainak helyesbítését tűzte célul, melyek Horvátország falusi, hagyományos építkezési módjaira vonatkoznak. 2 A hagyományos építkezés tárgykörében végzett kutatások elégtelensége, valamint a Horvátországról publikált gyér adatok összessége képezi Lubomir NIEDERLE állításainak vitatárgyát, amire ellenkező esetben - vélemé1. A hagyományos építkezés kutatásának keretein belül feltétlenül meg kell említenünk Milovan GAVAZZI műveit. GAVAZZI, Milovan 1972. 75-80.; korábban ugyanő 1969. 479-486. Más műveinek sorozatában is találhatók a szláv problematikára irányulások, így: GAVAZZI, Milovan 1959.; valamint a Zapadno pannonski slovenski pojas u davnini c. előtanulmányában stb. 2. Lásd ehhez: NIEDERLE, Lubomir 1913.; NIEDERLE, Lubomir 1926.