Cseri Miklós, Balassa M. Iván, Viga Gyula szerk.: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében - A Miskolcon 1989. május 15-16-án megrendezett konferencia anyaga (Miskolc; Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Herman Ottó Múzeum, 1989)

Petercsák Tivadar: Az erdőmunkások építményei Észak-Magyarországon

LAJOS Árpád 1956 Szénégetés a Bükkben. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei. 21. 30. LATTÁ, Vasil 1958 Uhliarstvo v Hámroch pri Snine. Slovensky Národopis VI. 591-627. LONKAY Antal 1908 A máramarosi körkaliba. Erdészeti Lapok XLVII. 791-794. MÁDAI Gyula 1970 Ölfavágók, erdei munkások a Bükkben. Népi Kultúra Borsodban. Miskolc. 13-29. MJARTAN. JAN (Szerk.) 1956. Banicka dedina Zakarovce. MORARIU, T. 1937 Vieta pastorala in Muntii Rodnei. Bucuresti MENDÖL Tibor 1963 Általános településföldrajz. Budapest N. BARTHA Károly 1946 Favágó karám. Ethnográphia LVII. 67-71. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1965 A keleti palócok pásztorkodása. Debrecen 1988a Népi mészégetés a Gömör-Tornai karsztvidéken. Életmód, foglalkozás, nemzetiség. Debrecen. 51-70. 1988b Gömöri szénégetők. Életmód, foglalkozás, nemzetiség. Debrecen. 71-103. PETERCSÁK Tivadar 1982-83 A paraszti erdőhasználat néprajzi kutatása Észak-Magyarországon. AGRIA XIX. 375-392. 1984a Erdőhasználat Gyöngyösön és környékén a XVIII-XX. században. Tanulmányok Gyöngyösről (Szerk.: HAVASSY Péter-KECSKÉS Péter). Gyöngyös. 457-506 1984b Az erdő-haszna. Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. (Szerk.: SZABADFALVI József-VIGA Gyula). Miskolc. 75-96. SZABADFALVI József 1968 Makkoltatás a Zempléni-hegységben. Ethnográphia LXXIX. 62-75. 1970a. Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Műveltség és Hagyomány XII. Debrecen 1970b Az akol típusa és funkciója. Népi Kultúra - Népi Társadalom IV. 39-80. TAGÁN Galimdzsán 1943 Fakitermelés és szénégetés Székelyvarságon. Néprajzi Értesítő XXXV. 32-55. VAJKAI Aurél 1959 Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest Die Bauten der Waldarbeiter in Nordungarn Zu den wichtigen Aufgaben bei der Erforschung der volkstümlichen Architektur gehört die Untersuchung primitiver Bauten in den Gemarkungen. Während schon seit Ende des vergangenen Jahrhunderts zahlreiche Studien zu den Hirtenhütten und den Bauten in den Weinanbaugebieten erschienen sind, sind die Unterkünfte für die Waldarbeiter immer wieder dem Interesse der Bautenforscher entgangen. Bei Beschreibungen der Waldarbeit wurden die für den kurz- oder langfristigen Gebrauch in den Wäldern errichteten Hütten nur als Teil der Lebensweise erwähnt. Allein Ferenc Bako hat die Waldbauten der Kalkbrenner einer kleinen Landschaft (Bükk-Gebirge) untersucht und ethnographisch analysiert. In der vorliegenden Arbeit werden die in den vergangenen hundert Jahren gebräuchlichen traditionellen Bauten der Holzfäller, Köhler und Kalkbrenner aus der nordungarischen Region vorgestellt, und dabei einem Vergleich mit den Hüttentypen anderer Gebiete unterzogen. Die Lebensweise der hiesigen Bewohner wurde vor allem durch die Eichen- und Buchenwälder im nördlichen Mittelgebirge bestimmt. In den Gebirgsdörfern mit ihren schlechten Beackerungsmöglichkeiten bedeuteten besonders die Waidarbeiten (Holzfällen. Holzschnitzen, Holz- und Kalkbrennen, Holztransport) eine Einkunftsmöglichkeit.