Cseri Miklós, Balassa M. Iván, Viga Gyula szerk.: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében - A Miskolcon 1989. május 15-16-án megrendezett konferencia anyaga (Miskolc; Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Herman Ottó Múzeum, 1989)

Paládi-Kovács Attila: A középhegységi állattartás építményei a Kárpátmedence északkeleti térségében

0 1 2m 14. kép. Kerek kunyhó alaprajza (mészégetők építése). Répáshuta, Borsod m. (Bakó F. 1968. nyomán) színjük, amik alatt kétszáz vagy ennél is több barom elállhat vagy elfekhetik."

22 Megjegyzése a szóban forgó terminus fordítási bizonytalanságától eltekintve is megerősíti, hogy akkoriban a zárt istállóval szemben a részben vagy egészen nyitott oldalú fedelek jellemezték a térség régi állattartását. A zárt istállók kapcsán csak két apró mozzanat jelzésére szorítkozom. Ezek neve a keleti palócságnál és keletebbre is mindenütt ól (marhaól, lóól stb.). A Sajó és a Bodrog közötti tájakon a marha- és a /óó/nak jellegzetes tartozéka volt a bodonjászol. Ennél is nagyobb területen mutatható ki 'jászol' értelemben a váló szó.

23 Tanulságos lehet a sertés- és juhtartás zárt építményeinek vizsgálata is. Nógrád megyében a 18. század elején felvett hagyatéki leltárak, inventáriumok, kárlisták szerint a legtöbb gazda udvarában ott állt a hízó sertések számára a lábakra épített, hídlással, válúval és függesztett csapóajtóval ellátott disznóól, az ún. hidas.

24 Ez a gazdasági épület a 18. században főként Észak-Magyarországon és a Dunántúlon volt a paraszti udvarok jellegzetes tartozéka. Hogy mi volt előtte és mellette? Halvány jelek szerint fonott falazatú építmények. Pápai Károly Rimócról (Nógrád m.) említ fűzvesszőből fonott 22. Magyar Simplicissimus é. n. 154. A szín, állás, fészer stb. elnevezésű igénytelen, nyitott oldalú fedeles építmények csoportjában sorolható a kecsketartás tartozékainak zöme is. Lásd VIGA Gyula 1981. 39-43. 23. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1980. 162, 179. 24. ZÓLYOMI József 1985. 240.