Cseri Miklós, Balassa M. Iván, Viga Gyula szerk.: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében - A Miskolcon 1989. május 15-16-án megrendezett konferencia anyaga (Miskolc; Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Herman Ottó Múzeum, 1989)

Gunda Béla: A kulturális áramlat, a társadalom és az etnikum szerepe az Északkeleti-Kárpátok építkezésében

7. kép. Lépcsősen fedett kárpátukran (bojk) lakóház. Smigovce (Sugó). Zemplén. Szlovákia. Gunda B. felv. tanulmány: Balassa M. I. 1977:329-334). Az Északkeleti-Kárpátokban sochatetövel nem építkeznek. Frolec V. dél-szlovákiai (Vág, Nyitra, Zsitva vidéke) elterjedéséről beszél (Frolec-Vafeka 1983:204). Felmerül itt egy ökológiai probléma, amit korábban is hangsúlyoztam. Az Északkeleti-Kárpátokban, mint általában a magasabb hegyvidékeken, fenyőfából építkeznek. A fenyő pedig nem alkalmas a szelementartó ágas készítéséhez. Megfelelő ágasokat a lombos erdő fái nyújtanak. Mivel a szarufás tetőnél a lakóházak két végén nincsenek ágasok, ez lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb homlokzatok, tetővégek alakuljanak ki, amelyek a Kárpátokban kisebb tájakra, etnikai csoportokra jellemzőek. A szarufás tetőnek köszönhető, hogy parasztházainkon, a tetővégeken pl. a barokk jelleg, különböző díszítmények feltűnhessenek. Területünkön etnikumokat összekötő építkezési eleme a tetőváz zsúpkötegekkel lépcsősen (rékásan, garádicsosan, grádosan) való fedése (7. kép). Bátky Zs. azt írja róla, hogy nálunk ritkaság. Itt-ott a palócoknál fordul elő. A szlovákokra jellemző s kétségkívül szláv átvétellel van dolgunk (Bátky Zs., Magy. Népr. 1.139). Az újabb kutatásokból kitűnik, hogy az ilyen tetőfedés nálunk sokkal gyakoribb. így a Zempléni-hegységben még napjainkban is feltűnik (Gönyey 1939:126; Selmeczi Kovácsi968:548-559; Selmeczi Kovács 1976:57-58; Petercsák 1978:58, 31. kép; Dám 1968:48). A kelet-szlovákiai ukránoktól, a szomszédos szláv területekről ezt a tetőformát Sopoliga M. részletesen ismerteti s elmondja, hogy a keleti szlovák és az ukrán építkezés között a terminológiai eltérésektől eltekintve nincsen különbség. A lokális változások nem érintik az építkezés lényegét (Sopoliga 1983:112-115, 274-277;