Sári Zsolt: Típusbútor , A falusi lakáskultúra 1945-1980 között (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

CUBE-SHAPED HOUSES: KOCKAHAZAK: BRAVE NEW WORLD SZÉP ÚJ VILÁG From the 1960s, the new house-type, the cube-shaped house rapidly spread, increasingly determining the street view in the village. It totally disregarded earlier, traditional architectural forms and types. The appearance of cube-shaped houses was the result not only of the issued standard design and the fashion of the age; the available materials made the urban models attractive and more frequent in rural surroundings. Although it cannot be claimed that totally similar houses were built, basically a very uniform, strange type emerged, differing from the earlier village-view very much. Cube-shaped houses, more often called tent-rooi houses labelled after the new form of roof rather than after the layout also became the imprint of a changed lifestyle. The cube-shaped house resulted in a change concerning not just the building's layout; it meant innovations in other areas too: such as rooftimbers (tent-roof, mansard roof) or raw materials (concrete, brick). The transformation of way of life was basically influenced by the alteration of the structure of agriculture (co-operatives, household farming), industrialization (the spread of dualbased life), women work (a change in gender roles, new schedule and organization of labour) and the effects of modernisation and urbanisation. Az 1960-as évektől rohamosan terjedt a falu utcaképét egyre inkább meghatározó új épülettípus: a kockaház, amely teljesen mellőzi a korábbi, hagyományos építészeti formákat, típusokat. A kockaházak elterjedése nemcsak a típustervek megjelenésének, vagy a korabeli divatnak volt a következménye, de az elérhető alapanyagok is a városi minták falusi követését tették vonzóvá, és így mind gyakoribbá. Nem mondhatjuk azonban, hogy teljesen egyforma lakóházak jelentek meg, de alapjaiban egy nagyon egységes, a korábbi faluképtől merőben eltérő, idegen típus jött létre. A kockaház; vagy a többször nem az alaprajz, hanem az új tetőforma alapján sátortetősnek nevezett háztípus a megváltozott életformának is lenyomata lett. A kockaház nemcsak alaprajzi változást eredményezett, de a tetőszerkezetben (sátortető, manzárd tető), az alapanyagban (beton, tégla) is újításokkal járt. Az életmód megváltozását alapvetően befolyásolta többek között a mezőgazdaság szerkezetének átalakulása (szövetkezetesítés, háztáji), az iparosodás (kétlaki életmód elterjedése), a nők munkavállalása (a nemi szerepek megváltozása, új időbeosztás és munkarend), és a modernizáció, urbanizáció hatása.