Sári Zsolt: A vasút Fénykora - A vidék modernizációja. Kiállítási katalógusok 2. (Szentendre, 2011)

INTRODUCTION BEVEZETÉS Railway, the railway traffic was the most important driving force of the 19th century's modernization. The train, as a passenger- and freight transporting vehicle, became the most significant public transport vehicle in Hungary at that time. A vonat, mint áru- és személyszállító jármű a legfontosabb tömegközlekedési eszköz lett a polgárosodó Mag- yarországon. In the 1890s, 8.000 km of local railway was built in the country. 400 km of new lines were brought into use yearly. At the end of the 19th century the regular, standard-gauge railway could do the passenger and freight traffic. Railway became a dominant, image-shaping, economical, social and cultural factor of rural Hungary, several innovations spread all over the country with the help of railway. The phrase, which was used during the discussion of the railway bill by Gábor Baross: "I want the housewife from Brasov to buy hats in Budapest!" came true. In these days several measures have been taken against the exodus of the rural population, in most regions of Europe. Public utility services - for instance: post, education, health service, public transport - contributed to the modernization of rural areas and it enhances solidarity. These activate the countryside and help against isolation and depopulation. Besides its cost-effectiveness, railway transport is an environmentally friendly (energy consumption, emission, area usage), socially responsible (equal opportunity, the mean of access provision) way of travel. Compensating the motorization and the increase took place in vehicular traffic in the last few decades, the need for new ways of traveling, that could provide environmentally friendly, cost-effective alternatives for the passengers - while keeping the desired level of service - increased. We would like our exhibition, with this historical comparison, to match this social expectation, and we are trying to provide answers to the questions of the rural regions, with this single segment. A vasút, a vasúti közlekedés a 19. századi modernizáció egyik legfontosabb motorja volt. A vonat, mint áru- és személyszállító jármű a legfontosabb tömegközlekedési eszköz lett a polgárosodó Magyarországon. Az 1890-es években 8000 km helyiérdekű vasút épült az országban. Évente átlagosan 400 kilométer új vasutat adtak át a forgalomnak. A 19. század végére a rendszeres normál nyomvonalú vasúthálózat és az azon közlekedő vasútjáratok biztosították a személy- és áruforgalmat. A vidéki Magyarország meghatározó, arculatformáló, gazdasági, társadalmi és kulturális tényezője a vasút lett, számtalan újítás a vasút segítségével jutott el az ország különböző pontjaira. Beteljesült az, amit Baross Gábor mondott a vasúti törvényjavaslat vitájában: „Azt akarom, hogy a brassói ténsasszony Budapestre járjon kalapot vásárolni!" Napjainkban Európa legtöbb rurális vidékén az elnéptelenedés ellen, a vidék megőrzése érdekében számos intézkedést hoznak. Általában a közszolgáltatások (posta, oktatás, egészségügyi ellátás, tömegközlekedés) fenntartása hozzájárul a vidéki területek modernizációjához, és a helyi szolidaritást is erősíti. Ezek lendítik mozgásba a vidéket, és sokat tesznek elszigetelődésük és elnéptelenedésük ellen. A vasúti közlekedés gazdasági hatékonysága mellett mind környezetvédelmi (energia felhasználás, káros anyag kibocsátás, terület-felhasználás), mind társadalmi felellőség eszközeként (esélyegyenlőség, a hozzáférés biztosításának eszköze) is értelmezhető. Az elmúlt évtizedek során tapasztalt motorizáció és a közúti közlekedés volumenének növekedését ellensúlyozandó, újra megjelent a társadalomban egy olyan közlekedési mód iránti igény, mely környezetbarát és költséghatékony módon, elvárt szolgáltatási szintet tartva valódi alternatívát jelent az azt használók, az utasok számára. Kiállításunk a történeti párhuzammal ennek a társadalmi elvárásnak is meg kíván felelni, valamint egyetlen szegmens segítségével próbálunk válaszokat adni a rurális térségek megmaradásának kérdéseire. 7