Szonda István (szerk.): A PARASZTI POLGÁROSODÁS TÁRGYI VILÁGA (Nemzeti jelképek a magyarországi tájházakban) (Kiállítási katalógusok - Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Lakásbelsők A gazdaság és kereskedelem növekedése, az életszínvonal emelkedése a 19. században a parasztság számára is lehetővé tette az ünnepi, reprezentációs célt szolgáló tér kialakítását. A viszonylagosan szűk lakótér és a füstelvezetés megoldatlansága miatt a korábbi századokban csak rövid időre kerülhettek elő a ládákból az ünnepre szánt textíliák. A házak méretének növekedése, a háromhelyiséges típus elterjedése lehetővé tette, hogy az utcára néző szoba a mindennapi használatból kivonva az ünnepi alkalmak, a reprezentáció helyszínévé váljon. A tisztaszobába kerültek a hozomány részét képező díszes bútorok, textilek, díszkerámiák. A 19. század végére a hozományos ládát szinte az egész ország területén felváltotta a fiókos sublót és széles körben terjedni kezdett az egy-, majd kétajtós ruhásszekrény. Polgári mintát követve a ház asszonyai a sublót tetején helyezték el a nagyrészt búcsún, vásáron beszerzett kegy- és dísztárgyakat, melyek hozzájárultak a tér ünnepélyességének fokozásához. A ház többi része, a gazdasági épületek azonban keveset változtak, a kézművesek által előállított termékek mellett a parasztemberek tárgyaik, munkaeszközeik jelentős részét továbbra is saját maguk készítették. Szúnyoghálós vetett ágy (Sárközi Tájház. Decs) 12 Mennyezetes ágy (Szlovák Tájház, Tótkomlós)