VÁROS ÉS FALU HATÁRÁN (Kiállítási katalógusok - Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

A kultúra táji tagolódásának okai, törvényszerűségei a mezővárosokra vonatkoztatva is érvényesek, és az indítékok között fontos a szerepe a különféle intézményeknek, amelyek tevékenységi körükön belül ugyan az integrálódást segítik elő, de az e körön kívüli környezethez képest differenciálólag hatnak. Az egyházak s mellette az iskola, a különböző ún. civil szervezetek, intézmények és a céhek, gazdasági egyesületek, illetve a katonáskodás szerepe hangsúlyos. A felföldi mezővárosokra vallási szempontból a sokszínűség a jellemző, viszont Gyöngyös kivétel ebből a szempontból, gyakorlatilag szinte egynemű homogén katolikus lakosságával. A laikus vallásos társulatok, melyeket a 14-20. századi források confraternitas, coetus, sodalitas, congregatio, céh és leggyakrabban Társulat névvel illettek, korán megjelentek a városban. Az önkéntesen szerveződött, világi társadalmi szervezetek alapvetően ájtatos, kegyeleti és közhasznú céllal jöttek létre, elsősorban a római katolikus egyházak, A Szent Kereszt Társulat tagjai. Gyöngyös. (SzNM MNÉA F75421) Members of the Saint Cross Society in Gyöngyös. (SzNM MNÉA F75421) A terített asztal. Szentendre. Fotó: Deim Péter 2006. (SzNM MNÉA F75420) Spread table in Szentendre, Photo: Péter Deim 2006 (SzNM MNÉA F75420) illetve a szerzetesrendek (jezsuiták, ferencesek) segítségével. Fontos szerepük volt az egymást segítő csoporttudat erősítése, a demokratikusan szabályozott egyéni és közmunka erkölcsi segítése, a családi élet hagyományos értékeinek megőrzése. Gyöngyösön a főként szőlőművesekből álló vallásos céhek száma a 15-20. században 5-16 között mozgott. Az egyik legkorábbi, középkori patrocíniumú és plébániai alapítású a Szent Kereszt Társulat. A társulathoz való tartozás legfőbb feltétele a vallási előírásoknak megfelelő életvitel volt. Feladatuk napjainkban is elsősorban a templomi oltárok fenntartása, ápolása, az egyházi szertartásokon, temetéseken való részvétel és közreműködés. A gyöngyösi polgárházban látható kiállítás egy 20. század eleji gyöngyösi módos, szőlő- és bortermeléssel foglalkozó polgárcsalád lakáskultúráját és korabeli életvilágát rekonstruálja. A bemutatásra kerülő szituáció szerint a Szent Kereszt Társulat vezetőségi tagjait várják reggelire, 1914. január 6.-a van, Vízkereszt napja, reggel 8 óra. A megválasztott és egy évig hivatalban lévő „fődékány" házában helyezték el a Társulat iratait, pénzbeli vagyonát, a kegytárgyakat, bútorokat, edényeket.