Velekei József Lajos: A MINDENSÉG ÖLÉBEN (Kiállítási katalógusok - Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

tika értelmezése, tehát a titokkal és szintén az úttal kapcso­lódik össze. A taohoz hasonlóan, a keresés folyamatában rej­lik a Grál lényege. Ahogy a tao, az út, az „úton levésben", úgy a Grál (titok) is a hozzá vezető útban, a keresés folyamatában nyer értelmet. Sokkal fontosabb, mint az igazi rátalálás. Hiszen a titok lényege is abban rejlik, hogy nem ismerjük - amint megismerjük nem titok többé. A keresés közben fejlődő sze­mélyiség, a tapasztalat által alakuló lélek és világlátás az igazi érték, amely az egyetemes tudás felé vezeti az egyént. A Grál, a végső titkot és a befelé vezető utat jelképezi. Azt az utat, amely során a mű megszületik. A valóságon túli valóság­ban, a műterem csöndes magányában, ahol az alkotó vésővel a kezében a művészet mágiája által, a teremtés folyamatát tapasztalja meg, újra és újra. Itt csak egyedül van. Az alkotó maga. Itt csak ketten vannak. A készülő mű és az alkotó. Csönd van, végtelen csönd. Kizárja a külvilág, a művészeti élet zaját, a trendek csatározásait - ez az autentikus művek létre­hozásának alapja. A most látható kiállítás, mint kultikus tér, „Stonehenge"-sze­rűen épül fel. A kiállítótérben kövekből kirakva, a kör alak (me­galitkör) és benne egyenlőszárú kereszt rajzolódik ki, ebben helyezkedik el a hét faszobor, idol. Baloldalon a Hit, a Szerelem, a Gazdagság és az Élet fája, jobb oldalon a Hatalom, a Tudás és a Halál fája látható. A spirituális tér középpontjában oltár­szerűen elhelyezve a születés előtti pillanatot jelképező mű látható (Születés előtt). Velekei alapvetően az élet és halál kérdéskörével foglalkozik. A létezést folyamatnak tekinti, amely­nek része az elmúlás is. így a Születés előtt című szobor, a folyamatosság elve szerint, mind az Élet, mind a Halál fájával kapcsolatba hozható. Természetesen az egyes fákat megjelenítő idolokhoz tartoz­nak konkrétabb címek is: például a Szerelem fája - a Nő, a Tudás fája - a Férfi, a Hatalom fája - a Templom stb. A szo­borcsoport címe: Csönd. Velekei művei létrehozásakor ezeréves jeleket használ, de nem a jeleket alkotja újra, hanem újabb értelmezési lehetőségekkel bővíti őket. Velekei jelképrendszerének gyökereit lehet a kelta, a görög, a római kultúrákban, vagy az ősmagyar művészetben is keresni, de számomra egyetemesebbek, közérthetőbbek szimbólumai, amelyeket bárki megérthet nyelvi és nemzeti kötöttségektől függetlenül is. A kör az egyik legalapvetőbb jel. A kör (és térbeli megfelelője a gömb) a teljesség, a végtelenül önmagába záródó tökéletes forma, amely a végtelen és a tel­jesség jele. Ezért fontos a jelenlegi tárlaton a plasztikák kör alakba való elrendezése is. A háromszög szintén fontos szim­bólum, a keresztény ikonográfiában elsősorban a Szenthárom­ságotjelképezi. Velekei csúcsára állított háromszögformaként jeleníti meg a születéshez kapcsolódó Életkaput, amely az Isten szeme ábrázolásokra emlékeztet. Szintén a születéssel függ össze a Nulla pozíció megjelenítése, amely egyrészt for­mailag a kört, s ezáltal a nulla ellentétpárját, a végtelent idézi. Másrészt ismét a taoista filozófiára utal, hiszen Lao-ce szerint a nulla a legmagasabb egységesség. Az ovális forma tojásra is emlékeztet, így egy másik, Velekei számára szintén fontos motívumra, a madárra [Madár) és általa a repülésre is utal. A madár a repülésen kívül a lélek szimbóluma is. Mégis Vele­kei művein sokszor lekötött szárnyú madár van jelen, amely felkiáltójelként lefelé mutat, lefelé repül, vagy inkább zuhan. A szobrok mellett grafikák és festmények láthatók még a tér­ben. Ezek jellegzetes motívuma a spirálforma, amely szintén a körre, gömbre utal, illetve a már említett ék- vagy szarvszerű jelek. Négy nagy festmény kerül bemutatásra, amelyek a négy alapelemet ábrázolják: Tüz, Víz, Levegő és Föld. Mind a négy elem megjelenítésében benne rejlik a másik a három elem, de dominánsan természetesen saját jellegzetességeik szerepel­nek. A Tűz robbanásszerű gomolygása a fogantatást, a Víz a magzati állapotot, a Föld kapumotívuma a születés pillanatát, a Levegő tövisszerű jelei a világrajövetel utáni létet jelképezi. Ezáltal túl az empedoklészi arkhé-meghatározáson, a négy őselem a létezés egy-egy szakaszát szimbolizálja. Velekei József Lajos művei jelek. Életjelek. Mementók. Emlékeznek és emlékeztetnek. A hitre. A hitetlenségre. Helyekre. Időkre. Profán szentélyekre. Néma fohászokra. A csöndre. A születésre. A halálra. A mú­landóságra. Az örökkévalóra. Emlékeznek és emlékeztetnek. A létezésre. Szeifert Judit 3

Next

/
Thumbnails
Contents