Meg is mosakodjál! (Higiénia a 20. századi falun) (Kiállítási katalógusok – Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

FOGYASZTÓI KULTÚRA A tisztaság fogalma napjainkra rendkívüli mértékben összetetté vált. Míg korábban a mindennapi fürdést még túlzásnak tartották volna, ma a mindennapi hajmosás sem ritka. A rohamléptekben kifejlődő fogyasztói kultúra a testkarbantartás új és új területeit, módszereit és eszközeit hozta létre. Cél a fiatalság, az egészség, a jó kondíció és a szépség megőrzése a test minden részletére kiterjedő egyre bonyolultabb, több időt és pénzt igénylő technikákkal. Ez a szemlélet a városban és vidéken is egyaránt alapvetően meghatározza a tisztálkodás, testápolás mikéntjét. A tisztálkodóés testápolószerek, elektromos készülékek, fürdőszobai berendezés és kellékek soha nem látott választékából ki-ki megtalálhatja a pénztárcájának és ízlésének megfelelőt. A különbségek immár nem falu és város, hanem a tehetősek és szegények között mutatkoznak. A mai falusi fürdőszoba gyakorlatilag már semmiben sem különbözik a városiaktól. Alapvetően hozzátartozik a lakásokhoz és ugyanúgy a mindennapi tisztálkodás, testápolás és szépítkezés „szentélye", a nyugalom és az ellazulás helye, mint bárhol a fejlett fogyasztói világban. Bár a fürdőszoba a lakás egyik intim területe, egyfajta reprezentációs igényt is tükröz. Ez a reprezentáció azonban már gyökeresen különbözik a korábbitól, hiszen a fürdőszoba minden tárgyát rendeltetésszerűen használják is. A premodern társadalmakban a tisztálkodás rítusa közösségben zajlott, s az eredmény a közösség normáinak volt alárendelve. A polgárosodás folyamatában a tisztálkodás egyre inkább egyénivé vált, s ezzel egy időben az eredményt tekintve megnövekedtek a választási lehetőségek. Vagyis az egyén egyre inkább szabadon dönt arról, hogy milyen közösséghez kíván tartozni, s a külsejét az adott közösség ízlésének megfelelően rendezi el. A tisztálkodás tehát ma sem egyszerű szennyeltávolítás, hanem egyfajta „átmeneti rítus". Járulékos tevékenységeivel együtt egy elképzelt külső minél „tisztább", tökéletesebb előállítására irányul, amely az adott egyén saját egyénisége és a külvilág számára fontos csoportja felé kívánatosnak, elfogadhatónak tűnik. Éppen ez a külső jelzi a világ számára, hogy az adott egyén ízlését, erkölcsét, jellemét, gondolkodását, tekintve a számára fontos csoport teljes jogú, vele egynemű (tiszta) tagja. CONSUMER SOCIETY The notion of cleanness became extremely complex for nowadays. Although the daily bathing was considered to be an exaggeration previously, today even the daily hair wash is frequent. The quickly developing consumer culture creates newer and newer fields, methods and equipment of body culture. The aim is to protect youth, health, good condition and prettiness with more and more complicated, money and time consuming techniques, on all parts of the body. This approach basically determines the method of bodily hygiene and washing both in the towns and in the villages. From the wide range of cosmetics, electronic appliances, bathroom equipment and accessories everybody can choose according to their possibilities. The difference is not between village and town but the poor and the affluent. Today's bathroom in the countryside does not differ from the ones in the cities. It basically belongs to the houses and serves as a place for everyday wash, bodily hygiene, a "sanctuary for beauty", the place for relaxing and tranquillity, such as anywhere in the consumer world. Although the bathroom is the familiar sphere of the house, it reflects a kind of representational demand. This representation strongly differs from the previous one, as all objects of the bathroom are properly used. In pre-modern societies the ritual of washing went on in the community, the result was subordinated to the norms of the community. In the process of development, the wash and bodily hygiene became individual and the choices increased concerning the results. So the individual freely decides about where to belong and creates his or her appearance according to the demands of the given community. The washing is not a simple elimination of dirt, but a rites de passage. With its additional activities it aims to achieve an imagined, clean and perfect outlook, which can be considered nice in the eye of the community. This outlook indicates for the outside world, that the given person is the full member of the community concerning his or her demand, moral, character and thinking. 14