Balázs György: Víznyerés, kutak (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

2. Víznyerés mesterséges víznyerő helyről 2.1. Ásott kutak a határban 2.1.1. Ismernek-e olyan sekély, ásott kutat, amelyet a pásztorok ástak maguk, vagy a jószág számára? Hogyan nevezték az ilyen kutat? /kopolyakut, kiskút, gyalogkút, gödörkút, juhászkút, stb-./? Hogyan készültek ezek a kutak? Milyen alakura ásták őket, milyen mélyek voltak? 2.1.2. Emlékeznek-e olyan ásott kútra, amelynek az aljára, a vízhez, földből kialakított lépcsőn lehetett lemenni? Hogyan nevezték az ilyen kutat /sirkút, gerádicsos kút, gödörkút, stb/? Hogyan készítették az ilyen kutat? Ki, kik készítették? Astak-e pásztorok ehhez hasonló, szélesebb kutat a jószág számára? 2.2. Volt-e olyan ásott mély kút a határban, aminek nem volt béllete? Hogyan nevezték az ilyen kutat /földkút/? Kik ástak ilyen kutat? 2.2.1. Milyen eszközzel merték a vizet az ilyen kutakból? Rajzolja le őket! 3. Ásott kutak emelőszerkezet nélkül 3.1. Volt-e olyan ásott kút a faluban /városban, ahol a víz magasan volt/,amelyből egy kampós, horgos végű ággal lehetett vizet merni? Hogyan nevezték ezt a kutat? Ki készített ilyen kutakat? 3.2. Volt-e olyan ásott kút, amelyből egy lánc vagy kötél segítségével húzták fel a vizet? Hogyan nevezték az ilyen kutat? Milyen gazdák telkén állt ilyen kut; volt-e ilyen közösen használt kút?