Holló László: Népi növény- és kertkultúra (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

A KERT TERÜLETI EGYSEGEI A hagyományos művelési gyakorlatnak megfelelően általában a gyümölcs-, a zöldség-, a dísznövények termesztő területét különválasztották. A lakótelken belül a zöldséges, a virágos kiskertet keritéssel vették körül, hogy az állatoktól védjék. A gyümölcsöst többnyire nem kerítették el, sőt az állattartó udvarok szélére is, oda ahol a közlekedést nem zavarta, gyümölcsfát ültettek. Sokhelyütt a lakótelken kívül is létesítettek gyümölcsöst, zöldséges-, káposztás- és szőlőskertet. A temető növényei is többnyire a virágos kiskertből kerültek ki. A sírok egynyári virágainak palántáit fa- és cserje csemetéit a virágos kiskertben nevelték elő. így a sírokat a virágos kiskert lakótelken kívüli részének is tekinthetjük. KERTI EGYSÉGEK A LAKÓTELKEN BELÜL Virágos kiskert A lakóház előtt, vagy mellett, vagy annak közelében a falusi utcás településeken belül éppúgy mint a szórványtelepüléseken, tanyákon nagyon gyakran létesítettek virágos kiskertet. Virágos növényekkel igyekeztek elválasztani a lakóépületet az állattartó udvaroktól. Ha valahol nem volt virágos kiskert, annak sokszor az volt az oka, hogy a ház az utcavonalra épült és a telek is keskeny volt. 2