Balázs György: Kerítése, kapuk (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

felújítása kinek a kötelessége volt? 1.4. Településen belüli, közösségi kerített helyek 1.4.1. Erődítések, templomerődök 1.4.1.1. Kerítették-e a templomot, templom körüli helyet kő vagy tégla fallal? A fallal kerített templom körül voltak-e /vannak-e/ gabonás ládák, éléskamrák, pincék, ahol a gazdák egész évi élelmüket, gabonájukat, borukat tárolták? A hagyomány szerint ki építette, kik építették az ilyen tereplomerődöt? Kik kaphattak benne helyet? Hogyan váltották meg a helyet? Vezettek-e valamilyen számadást az év során betett, illetve kivett terményekről? Van-e ma is ilyen kerített templom a faluban? Használják-e még ma is a benne lévő kamrákat, ládákat, pincéket? 1.4.1.2. írja le, milyen a templomerőd kapuja! Milyen fából készült? Milyen forgószerkezete van? Milyen a zárószerkezete? Ha többféleképpen lehet zárni, mindegyiket irja le /anyaga, működése szerint, esetleges részletrajzokkal együtt/! Milyen díszítések vannak a kapun /oszlopán, szárnyán: faragás, fűrészelt dísz, szegekkel kivert minta, kovácsoltvas pántok, stb./? 1.4.2. Cinterem kerítése 1.4.2.1. Kerítették-e a templom körüli helyet /cintermet/ sövénnyel, kerítéssel? Milyen cserjét, bokrot ültettek sövénynek? Hogyan gondozták, ki gondozta? Milyen fából készült a kerítés? Hogyan készítették a kerítést? Ki csinálta? Kinek volt kötelessége gondozni? Milyen időközönként kellett gondozni a kerítést? Van-e sírhely az ilyen körülkerített helyen? Milyen felekezethez tartozik az így kerített templom? 7