Balázs György: Kerítése, kapuk (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

készültek a kapuk /milyen fából az oszlopok, milyenből a kapuszárnyak/? Emlékeznek-e egyszárnyú nagykapukra? Hogyan készült? Milyen fából készítették? Hogyan nevezték az ilyen kapukat? Volt-e mellette olyan alacsonyabb kerítésrész, ahol át lehetett lépni a telekre? Hogyan készültek a kétszárnyú kapuk? Milyen fából készítették? Kik csináltak ilyen kapukat? Milyen volt a forgó, milyen a zárszerkezetük? Milyen fa zárakat, milyen vas zárakat alkalmaztak a nagykapukon? Volt-e kiskapu a telken? Milyen fából készült? Milyen volt a forgó-, milyen a zárszerkezetük? Mikor terjedtek el a gyári vaskapuk? Mikor terjedtek el a lakatosok által készített vaskapuk? Milyen díszítéseket alkalmaztak a nagykapukon? Milyen díszítések voltak a kiskapukon? Altalános volt-e a területen az olyan kapu, ahol a nagy- és kiskapu egy fedél alatt volt? Hogyan nevezték az ilyen kapukat /"székelykapuk"/? A nagy- és kiskapuk díszítésénél milyen állatfigurákat /fűrészelt vagy faragott/ alkalmaztak? Miért tették ezeket a kapukra? 3.4. Mikor építették az első járdát a faluban, városon? Milyen járdákat építettek régebben /fapallók, esetleg nád, kóró lerakva a sárba, később tégla, majd beton járdák, stb./? 3.5. Milyen átjárók voltak a telkek előtti árkon keresztül? Milyen rendeletek szabályozták az átjárók építését? Ki építette az átjárókat /mindenki a saját telke előtt, vagy a falu közösen/? 3.6. A telken belül, az udvaron hogyan különítették el a telket? /pl. lakóház előtti részt, az állatoknak fenntartott részt, stb./? Hány részre osztották a telket /udvar, virágoskert, rakodó , szérű, veteményeskert, gyümölcsöskert, stb./? Milyen kerítéssel kerítették el az egyes részeket? Milyen kapukat csináltak ezekre a kerítésekre? Miért kellett külön kerítés az udvar kertek közé? Készítettek-e mozgatható kerítésdarabokat? Hogyan nevezték az egyes elemeket? Hogyan 17