Balázs György: Kerítése, kapuk (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

ként kellett gondozni, felújítani? Ki, kik határozták el a kerítés megújítását? Kik vettek részt a gondozásban, megújításban? Mikor pusztult el végleg a határbeli területek kerítése? A közös kerítésen belül elkülönitették-e az egyes gazdák területét? Milyen módon /mesgyével, karókkal, bokrokkal, kerítéssel stb./? Ha kerítéssel, irja le, milyen volt ez a kerítés? Ha egy nagyobb területet kaszálót, erdőt, stb. - többen örököltek, hogyan különítették el az örökölt részeket? 2.1.2. Milyen kapuval zárták a határban lévő kerített földeket: - egyszárnyú, tőkéskapu - egyszárnyú vesszőfonatos tábla - egyszárnyú deszka vagy léckapu - kétszárnyú deszka vagy léckapu - másfajta, éspedig: A használatban volt kapukról kérünk rajzot! írja le, milyen fából, vesszőből készült a kapu, hogyan készítették, ki csinált ilyen kapukat? Hogyan fordult a kapu, milyen zár volt rajta? Ki nyitotta zárta a kapukat? Volt-e több kapu a kerített területen? Volt-e nagykapu mellett a gyalogosok számára olyan kerítésrész, ahol egy lépcsőre vagy kődarabra lépve át lehetett jutni a kerítés másik oldalára /ld. 5. ábra/? Hogyan nevezték ezt a helyet? Hogyan készítették? Volt-e a nagykapu mellett kiskapu? Milyen fából készült? Milyen volt a forgó- és zárszerkezete? 2.2.1. Volt-e, van-e a település határában körülkerített szőlőskert, szőlőhegy? Van-e valamilyen természetes határuk /víz, erdő, meredek hegyoldal, stb./? Hogyan nevezték a szőlőskert, szőlőhegy kerítését? Mi volt a kerítés anyaga? Hogyan készült a kerítés? Miért kellett keríteni a szőlőt? Gondozták-e a kerítést? Ki, kik gondozták? Milyen időközönként gondozták, újították meg a kerítést? Ki, kik határozták el a kerítés megújítását? A körülkerített szőlőskerten, szőlőhegyen belül az 9