Gráfik Imre: Csúszójárművek (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 11. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

10. Ismert-e fatörzsek, rönkök, szálfák csúsztatása, gurítása hegyoldalon.(saját súlyától csúszik, gurul le)? SZÉNA SZÁLLÍTÁSA 11. Szállitanak-e ugy szénát, hogy azt lombos faágra téve húzzák? Mennyire kötődik e szállítási mód a földrajzi terepviszonyokhoz, adottságokhoz (pl. csak lejtős hegyoldalon, vagy sik terepen is alkalmazzák)? Van-e az ilyen szállítási módnak és az e célra kiválasztott és felhasznált ágaknak külön nevük? Minden esetben emberi erővel húzzák, vagy állat is húzhatja? Mikor és milyen körülmények között alkalmazzák az állati húzóerőt? Ha ember végzi, egyedül vagy segítővel dolgozik? Mi a szerepe a segítőnek a vontatásnál (pl. hogy a széna a meredek oldalon előre ne bukjon, elölről hátrafelé kötéllel lekötik s a segitő a kötelet tartja)? Milyen segédeszközöket használ a segitő (pl. kötél, villa)? Milyen távolságon alkalmazzák a szállításnak e módját, és mi határozza meg a távolságot? 12. Ha állat huzza a terhet, milyen a befogás, ráfogás módja? Ismert-e az összerakott széna (petrence, boglya, vontató) szállítása ugy, hogy a rakás tövét kötéllel, lánccal körülveszik, a kötélhez, lánchoz hámfát kapcsolnak és állattal (állatokkal) húzatják? Hogy kapcsolódik e szállítási mód a földrajzi terepviszonyokhoz, adottságokhoz (pl. csak sik területen alkalmazzák)? A különböző nagyságú rakások és a huzó állatok száma között milyen összefüggés van (pl. petrencét, boglyát egy ló is elhúzza, a vontatót kettő)? A különböző nagyságú rakásoknak milyen megnevezései vannak (pl. petrence, boglya, kazal, vontató)? Csak szénát szállítottak a vázolt módon (kötéllel, lánccal körülövezve a csomót) vagy mást is (pl. gabonát)? Mi a befogás, ráfogás módja ilyenkor? 13. Előfordul-e, hogy a körülövezett rakás alá rudat (rudakat) dugnak, s az övező kötelet vagy láncot, valamint a hámfát elől a rúdhoz (rudakhoz) kapcsolják, s a terhet igy a rúdon (rudakon) csúsztatva vontatják? Mikor használnak egy, és mikor két rudat a vontatáshoz? Mi a rud (rudak) neve (pl. petrencerud, vontatórud)? Ha két rudat alkalmaznak, összeerősitik-e, s ha igen, hogyan (pl. kötéllel, karfával)? Csak vontatásra használják-e a rudakat, vagy másra is, s ha igen, akkor mire? Megőrzik-e a rudakat, vagy minden vontatásnál ujakat vágnak? 14. Mikor és milyen körülmények között végzi a vontatást az ember e módon saját erejével, és mikor, milyen körülmények között alkalmaznak állati vonóerőt? Hogy kapcsolódik e szállítási mód a földrajzi terepviszonyok adottságaihoz? Mi a befogás, ráfogás módja? 5