Gráfik Imre: Folyami vontatás állati erővel (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 10. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

20. Hogy nevezik az állatok hámfáját a vontatókötéllel, vagy a közbeiktatott résszel (vonással, rúddal) összekötő rövidebb részt (pl. pajzer, kis vonás, gúzs)? Egyforma hosszu-e ez az összekötő rész a part felőli és a viz felőli oldalon haladó állatoknál, vagy a part felőli állatoké hosszabb? (Lásd rajzon!) Ha igen, miért, mivel magyarázzák? Mi ezen összekötő rész anyaga (kenderkötél, lánc vagy egyéb)? Hogy kapcsolják ezen összekötő részt a vontatókötélhez vagy a közbeiktatott részhez (vonáshoz, rúdhoz)? Pl. fadarabkával-hurokkal, csattal, gúzzsal? hogy kapcsolják ezen összekötő részt az állatok hámfájához (pl. gúzzsal, karikával)? 21. Mit neveznek hámfának? (Figyelem! C sak a hajóvontatás viszonylatában, továbbá; a hámfa és a kisafa elnevezés fedheti egymást.) Mit neveznek kisafának, kisefának? Ha megkülönböztetnek kisafát és hámfát (elnevezésében és funkcióban egyaránt), akkor azokat egyszerre, együtt vagy külön-külön használták a vontatásnál? 22. Mi a neve az egész vontató egységnek (pl. cukk, vonás)? 23. Milyen lószerszámot (hámot) használtak a vontatók? Anyaga szij, kender vagy más ( és akkor mi)? Kérjük a hám leirását, részeinek megnevezését, vázlatos rajzát! Ki késziti? Beszerzésének módja? 24. Ha a területen többféle állatfajtával is vontattak (pl. lóval is és ökörrel is), akkor ennek megfelelően volt-e különbség a befogási módokban, a vontatás eszközanyagában (pl. a hámban)? Ha igen, akkor mi? Mivel magyarázzák a különbségeket? 25. A folyó melyik oldalán vontattak? Mi határozta meg, hogy a folyó jobb vagy bal partján vontassanak? Hogy nevezték az állatok útját a parton? Volt-e rendelet a partmenti sáv szabadonhagyására, rendben tartására? Jogilag hova, kihez tartozott a partmenti sáv? Milyen széles volt a sáv?Ismert volt-e az a szokás, hogy a vontatók kártérités nélkül áthaladhattak a bevetett partmenti sávon? 26. Milyen volt a vontatás folyamata? (Részletes leirást kérünk !) 27. A vontatók felfogadásának előzményei és körülményei? 28. Hogy történt a befogás, a ráfogás a hajóra? 29. Hogy történt az indulás? 30. A vontatás menete. Milyen hajtó és irányitó szavakat használtak? 31. Milyen vontatási manővereket végeztek? Hogy történt a vontatókötél röviditése, és a vontatókötél hosszabbitása (ráengedése)? Hogy történt az egyik partról a másikra való váltás a vontató állatokkal? 5