Balassa M. Iván: Méhesek (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 6. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

51. Használtak-e etetőt a gyűjtés helyén? Ha a kasos méheket etették, milyen etetőt használtak? Miből készült, hogyan, mi volt az etető mérete? Hogyan történt az etetés? Az etető helye használaton kivül hol volt? 52. Az évközben megtelt kasok alá tettek-e valamilyen eszközt, amivel a kas űrtartalmát megnövelték? Miből készültek az ilyenek? A szalmából és gyékényből készitett magasitókat hogyan csinálták? Tettek-e a kasok alá deszkából magasitót? Hol volt ilyenkor a méhlakás röpnyilása: az eredeti helyén, vagy a toldalékon?Hogyan történt a két rész összeerősítése? 53. A hagyományos méhészkedésnél hogyan történt a méhek mézének elvétele? A lefojtás, átdobolás után üresen maradt méhlakásból hogyan vették ki a lépeket? Milyen lépmetszőkéseket használtak? Milyen volt a lépmetszőkések alakja, mérete? Használták-e a kést arra, hogy az évközben megtelt méhlakásban a lépek aljából lefaragjanak? Hol tartották az ilyen késeket? 54. A kaptáros méhészkedésnél milyen házilag készült eszközöket használtak? IRODALOM GYORFFY István: Gazdálkodás, méhészet. Magyarság Néprajza II. kötet. H. KERECSÉNYI Edit: A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén. Néprajzi Közlemények XIII. (1969) 3-4 sz. 276. 1. SZABADFALVI József: Méhészkedés a szatmári Erdőháton. Ethnographia LXVII. (1956) 451-482.1. 9