Selmeczi Kovács Attila: A csűrök építése és használata (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 4. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

35. A csűr alapzatába tettek-e valamit épitőáldozatként? Mit? A csűr kapujára tettek-e jelet rontás ellen? Milyen volt? A CSÜRFOLYOSÓ 36. A csürszérü átjárható-e? Elől - hátul fal nélküli ? Elől hátul kapuval rendelkezik? Elől kapu nélkül, hátul kapuval? Elől kapu nélkül, hátul fallal lezárt? Elől kapuval, hátul fallal lezárt? Figyeljük meg van-e összefüggés a csűr elhelyezése és a kapu alkalmazása között. (Pl. ha a csűr az udvart zárja le és mögötte rakodókert van, akkor csak elől van kapu, ha a nagykertet határolja, akkor csak hátul stb. ) Ha a csürfolyosó hátul fallal elzárt, van-e rajtakiskapu? 37. Milyen a kapu sarokrögzitése? (Tönkön áll, sarokvason forog, egyéb.) Van-e kiskapu a kapuszárnyon? A kapuszárnyak között kitámasztórud volt-e? (Őrfa, egyéb. ) 38. Előreugrott-e a bejárati rész 1-2 méterrel? Minek nevezték ezt az épületrészt? (Torok, torokpajta, egyéb.) 39. A kapu fölött volt-e mozgatható tetőrész? Neve? (Leppentő, egyéb. ) Miként működött, mivel támasztották fel? 40. A csürfolyosó felett képeztek-e ki padlásteret? Miként? Neve? (Csürtorok. egyéb. ) Mit tároltak benne? Miért? CSÜRHASZNALAT. - BEHORDÁS, BERAKÁS 41. Hogyan rakták be a kévéket a csűr tárolóhelyiségébe? (A kévék feje milyen irányban állt? Ismeretes-e szekérre rakodáshoz hasonló berakás?) Hogyan helyezkedtek el a kévesorok a csürhelyiségekben? Hagytak-e oldalt eljáróhelyeket? 42. Milyen sorrendben hordták be a terményt? (Pl. : buza, árpa, rozs, egyéb. ) 43. A csűr mindkét tárolóhelyiségébe gabonát raktak, vagy az egyikbe gabonát, a másikba takarmányt? Milyen sorrendben? 44. Mennyi gabona és takarmány fért el a csűr tárolóhelyiségeiben? SZEMNYERÉS A CSŰR ALATT 45. Hogyan készítették elő a szérűt a csépléshez? (Nyesés, egyengetés, beeresztés, stb.) 8