Selmeczi Kovács Attila: A csűrök építése és használata (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 4. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

A hagyományos gazdálkodás idején a gabona cséplés előtti tárolásának két, egymástól lényegesen eltérő formája volt ismeretes. A különbség tájegységek szerint rögzithető: az Északi Középhegységben, a Kisalföldön, a Dunántul észak-nyugati és déli területein, valamint Erdélyben, csűrben, pajtában tárolták a kicsépeletlen gabonar kévéket. Ezzel szemben a Nagyalföldön és a Dunántul keleti részén (Fejér, Tolna m.) a gabonát a szabad ég alatt tárolták. Átmeneti területet képez az Alföld keleti része (Szabolcs, Szatmár, Bereg), az északi hegyvidékkel érintkező övezete (Nógrád, Dél-Heves) és a Dunántul középső területe, ahol az épületforma és funkció is sok változatot, átmeneti jelleget mutat. A Dunántulon figyelmet kell forditani a szénapajta párhuzamos jelenlétére is. Az egyes településeken belül is több épület- és szerkezeti forma, alaprajzi változat fordul elő, ami sok tényezőtől (valamint helyzet, épités ideje stb. ) függ. Fontos megállapitani, hogy a településeken milyenek voltak a legrégibb csűrök (a meglévő objektumok vagy emlékezet alapján), ez a tipus mennyire általános, milyen mértékű az ujabban épült csűrők eltérése a hagyományos formától. Az átmeneti övezetekben fontos tudni, hogy mióta építettek csűröket, mire használták kezdettől őket, mennyire volt általános a csűrök használata. Ebből a szempontból is fontos mindig alaprajzot késziteni, esetleg keresztmetszetet is, és minél több fényképfelvételt! Egyes vidékeken kizárólag a fa volt a csürépités alapanyaga, viszont máshol a kő vagy a sár (vályog, vertfal stb.) terjedt el döntő mértékben. Általában a klasszikus csűrös területen a fa, az átmeneti övezetekben a vegyes épitőanyag terjedt el. Ennek megfelelően a csűr alapfunkciója is eltérést mutat. Nem hagyhatjuk figyelmen kivül a volt uradalmi cáüröket, községi csűröket stb. , melyek felmérése szintén fontos. A gépi cséplés elterjedésével a századforduló táján a csűr elvesztette alapvető szerepkörét (a kicsépeletlen gabona tárolása és szemnyerés), és elsősorban a takarmány tárolására szolgált. Egy ideig a gépi cséplés még a csűr alatt zajlott. Sok esetben ezzel együtt járt a csűr egyik vagy mindkét tárolóhelyiségének istállóvá alakítása. Érdekes jelenség, hogy miután a csűr elvesztette eredeti szerepét, sok helyen ekkor kezd felvirágozni az építése. A korábbi csürvidékek peremterületén (rendszerint szilárd építőanyagból: kő, tégla) gazdasági megerősödés demonstrálásaként. Érdemes ezekből is néhány tipikusát kiemelni összehasonlítás végett. 3