Juhász Antal: Tanyai telekelrendezés (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 3. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

A telekrajzok általában 1:200 méret arányban készüljenek. Igen nagyméretű telkeket természetesen 1:1-00, 1:400 arányban kic sinyitünk. Jelöljük az egyes építmények tagolódását és az ajtók helyét is. A tanyai gazdálkodás megismerése szempontjából szükség van nem csupán az épületek, hanem a vermek, kazlak, boglyák, szárkupok stb. jelölésére is. Minden olyan objektumot mérjünk és jelöljünk a rajzon, ami az alábbi kérdésekben szerepel. Az alapos tájékozódás után kiválasztott tanyákról készítsünk előbb távlati képet. Minden egyes építményt fényképezzünk, lehetőleg félprofilból, ugy, hogy két oldaluk lássék a képen. A tanyaudvarról érdemes több fényképet is készíteni. I. EGY TELEPÜLÉS TANYAI TELEKELRENDEZÉSÉNEK KUTATÁSA 1. Keressünk településünkről olyan 18-19. századi térképeket, amelyek a határbeli épületeket is feltüntetik. Elemezzük a régi térképek tanulságait: hol találhatók a határban építmények? (Szántóföldeken, szőlőkben, kaszálón stb.) Egy-egy épület körül a térkép jelöl-e kisebb épületeket, s ha igen, azok hol helyezkednek el? 2. Mikor, és a település mely határrészén keletkeztek az első tanyák? (Igyekezzünk erre a kérdésre a legidősebbek emlékei alapján választ adni.) 3. Mi volt az első határbeli épületek rendeltetése? (Pásztorszállás, jószágok számára készült istálló vagy lakóház. ) Ha lakóház volt, gazdája állandóan ott lakott-e? 4. Hogyan nevezték (nevezik ma az idősebbek) azt a helyet, ahol a tanyai lakóház és a gazdasági épületek elhelyezkedtek? (Szállás, tanya, telek, tanyatelek, udvar, tanyaudvar, fundus vagy egyéb.) 5. Mit jelent a t a n y a a helyi szóhasználatban? (A telket, magát a lakóépületet vagy az épületegyüttest és telekként használt földet együtt; esetleg több jelentésben is használják a szót.— A kérdésre az adatközlők válaszait szó szerint idézzük!) 6. Keressünk olyan tanyákat, melyek az emlékezettel elérhető legrégibb időben épültek (1 890—1 900as években) és az idősebbek visszaemlékezéseiből állapítsuk meg, hogy milyen sorrendben épültek a tanya épületei! 7. Keressünk ujabb keletkezésű — az 1920—30-as években vagy az 1945 évi földreform után épült — tanyákat és állapítsuk meg, hogy építőik (épittetőik) hogyan fogtak az építkezéshez? Mit építettek először? (Pl. ideiglenes hajlékot, amely később melléképületül szolgált vagy lakóházat vagy mást.) 4