Balassa M. Iván: Épületfalak (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 2. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

31. A vályogfal elterjedése: — mennyi a vályogfalu épület a gyűjtés helyén? — milyen melléképületek épülnek vályogból? — épülnek-e ma is vályogfalu épületek? — mi ezek aránya az egyéb építőanyagokhoz (tégla, kő stb.)? V. TÉGLAFAL A használt tégla 1. A faluban korábban milyen méretű téglák voltak használatban? 2. A különböző téglafajtáknak volt-e (van-e) heiyi elnevezése? Méreteket cm-ben kérjük megadni! 3. A különböző méretű téglákat milyen épületekhez, illetve ezen belül is hol és mire használták? 4. Volt-e régebben helyi téglaégetés? Amennyiben volt, kérjük ennek részletes leírását! A téglafal építése 5. Milyen kötőanyagot használtak és használnak a téglafal rakásakor (sár, habarcs stb.)? 6. Mi ezeknek a kötőanyagoknak a keverési aránya? 7. Hogyan történik a téglafal építése? Milyen eszközök szükségesek az építéshez? 8. Készitettek-e olyan falat, ahol a fal belseje vályog volt. s kivül-belül vagy csak egyik oldalon téglával burkolták. Mi az ilyen fal építési módja? Neve? Milyen épületek épültek ilyen fallal (pl. malmok stb. )? Befejező munkálat ok 9. Mivel történik és mivel történt a téglafal vakolása, tapasztása? 10. A meszelés, illetve a festés mikor és hogyan történt? Amennyiben a mészhez színező anyagot kevertek vagy kevernek, mi az és mi a keverés aránya? 11. Kik építik a téglafalat (helyi mesteremberek stb. )? 12. Kik tapasztják vagy kik vakolják az épületet? 13. Kik festik, meszelik az épületet? 23