K. Csilléry Klára: Szobabelsők (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 1. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

14. Mi a lakóhelyiség fontosabb részeinek esetleges neve (pl. : „ asztalsarok", „kemencesarok", „ övőhel", „ alvóhel", „ szentsarok" ) ? 15. Mia szoba részeinek a rangsora? Melyik része számit „elsö"-nek, „ hátsó"-oak? Van-e ezeknek a részeknek valóságos vagy képzeletbeli határa? Van-e vagy volt-e tilalom egyes személyek számára a lakás „első" részébe való belépé sre ? Pl.: gyermek vagy „jött-ment" idegen léphetett-e az asztalsarok közelébe? Milyen távolságig mehet be az idegen a háziak beljebb lépésre való felszólítása előtt (pl. a kemencesarokig)? Mely vendégnek kinálnak helyet a kemencepadkán, az ágy előtti székek valamelyikén, illetve az asztal mellé húzott széken, karosszéken vagy az asztal mögötti padon? Hogyan módosul ez férfi, nő, illetve gyermek esetében? 16. A szobabeli fűtőberendezés milyen? Kérünk leirást és rajzot vagy fényképet. Kérjük jelezni az időbeli változásokat. Honnan fűlik a tüzelő, s amennyiben a szobából fütenék, főznek-e mellette és mikor? Kik, mikor, milyen munka végzése alkalmával tartózkodnak a tüzelőberendezés körül? Az ülőhelyeknek van-e itt kialakult, állandó rendje és milyen? Ha kinek-kinek van megszokott helye a padkán vagy más ülőhelyen, kérünk erről vázlatot. Mit tartanak a tüzelőberendezés különböző részein és közelében (télen, nyáron)? Mi az indoka e tárgyak itteni elhelyezésének? Van-e tüzelőberendezés közelében fogas vagy száritórud? Mit tartanak rajta hétköznap, ünnepnapon? Ha a rúdnak faragott tartója lenne (a padlásgerendához erősitve), kérünk róla rajzot. 17. Mik a szoba bútordarabjai? Kérünk felsorolást, illetve leirást, Az egyes tárgyak elnevezését kérjük jelölni, továbbá, ha megállapítható, a korát és készitéshelyét is. Az évszámos, illetve diszitett példányokról lehetőleg fényképet kérünk. Ezt kérjük a mellékleten bemutatott butorformák megléte esetén is. AZ ASZTAL ÉS KÖRNYÉKE 18. Milyen tárgyakból állt az asztalsarok, illetve párhuzamos berendezésű.szobában az asztalnak és környékének a berendezése? Mi az, amit az étkezésen kivüli időben az asztalon volt szokás tartani? Mit tartottak az asztalfiában, az asztal alatt? Milyen munkákat volt szokás az asztalon végezni (pl. tésztagyurás)? Miért? Mit nem volt szabad az asztalon végezni (pl. pelenkázás)? Mivel indokolják a tilalmat? Ismernek-e történetet a tilalom megszegőjének a bünhődéséről? Mit tartottak a sarokpad két részének találkozásánál, illetve a padvégeken (utcai, ajtófelőli végen) a padon, továbbá a pad alatt? 7