Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
RÓZSÁNÉ BÓNA BERNADETT: A múzeumi tárgyfeldolgozás megújuló alternatívája
A tán jylista és a tárgy szerepe az épület egységében Térkép száma/ajtók száma Szerepe az épület egységében 1/1 Egyetlen bejárati ajtó. 2/1 Egyetlen bejárati ajtó. 3/1 Egyetlen bejárati ajtó. 4/1 Egyetlen bejárati ajtó. 5/1 Egyetlen bejárati ajtó. 6/1 Egyetlen bejárati ajtó. 7/1 Egyetlen bejárati ajtó. 8/1 Egyetlen bejárati ajtó. 9/1 Egyetlen bejárati ajtó. 10/1 .a Egyetlen bejárati dupla ajtajának külső, köpenyajtaja. 10/1.b Egyetlen bejárati dupla ajtajának belső ajtaja. 11/1 Egyetlen bejárati ajtó. 12/1 Egyetlen bejárati ajtó. 13/1 Egyetlen bejárati ajtó. 16/1 .a Egyetlen bejárati dupla ajtajának külső, köpenyajtaja. 14/1.b Egyetlen bejárati dupla ajtajának belső ajtaja. 15/1 Lezárt tornácának első ajtaja (főbejárat). 15/2 Lezárt tornácának hátsó ajtaja. 15/3 Hátsó helységének külön bejárata. 16/1 Egyetlen bejárati ajtó. 17/1 Egyetlen bejárati ajtó. 18/1 Egyetlen bejárati ajtó. 10. táblázat vizsgálatát a társadalomban betöltött szerepük kapcsán, a Jósa András Múzeum tulajdonát képező Néprajzi Adattárban található leírások alapozzák meg, mivel a Néprajzi Adattár és a Sóstói Múzeumfalu gyűjtési koncepciója közel analóg, hiszen mindkét koncepció Szabolcs-Szatmár- Bereg megyére koncentrál. Az Adattár nagyszámú anyaga közül az 1967-es évben leltározott, tehát az azt megelőző években lejegyzett kutatási eredmények, információk képezik munkám ezen részének alapját.13 Az adattári szövegek közül a nyílászáróhoz kapcsolódóakat válogattam ki, amely munka során a perspektíva alapvetően olyan szűrő volt, ahol a tárgyból indultam ki, és a tárggyal kapcsolatban álló - legyen az bármilyen mérvű - cselekedetekre koncentráltam. Következésképpen a kutatás alapjai a lakóházak bejárati ajtóinak közvetlen környezetében játszódó szituációk voltak, amelyekből 60 olyan információt szűrtem ki, amelyek relevánssá váltak az ajtóval kapcsolatban. A leírásokban megjelenő tettek vizsgálatának első lépése azok típusba sorolása volt. Ebből a kutatási szemszögből a cselekedettípus a paraszti életet átszövő olyan fizikális tevékenység, amelynek alapja lehet akár racionális vagy irracionális gondolatmenet is. A vizsgálatom körébe vont 60 db adattári információ hét elkülöníthető cselekedettípust eredményezett: (I) általános tevékenységek általános vagy attól eltérő következményekkel járó; (2) szokásokhoz, ünnepi szokáshoz kapcsolódó; (3) illem által meghatározott; (4) hiedelmen alapuló; (5) a nem hiedelmen alapuló népi gyógyászathoz köthető; (6) munkafolyamat során kialakuló; (7) játékok alkalmával létrejött cselekedeteket. A jelen elméletet alátámasztó kísérlethez a 60 példa közül azt a 22-t választottam ki, amelyekben az ajtó a hiedelmen alapuló cselekedetekben kap szerepet. A 22 adat időbeli elhelyezése elengedhetetlen még akkor is, ha az adatok kiválasztási kritériumainak egyike pontosan egy időzónához köthető. (II. táblázat) A tárgyi anyag és a társadalmi közeget reprezentáló szövegek időbeli egyezéséhez elengedhetetlen az utóbbi összes idő jellegű információjának áttekintése, a szövegek közlőinek életkora által a reprezentált időszak meghatározása, kronologikus elrendezése. (12. táblázat) Továbbá a helyek meghatározása is alapkövetelmény ahhoz, hogy a társadalmi kontextust bemutató szöveg- környezet a megfelelő helyhez, a megfelelő néprajzi tájegységhez kapcsolódó információkat tudja bővíteni. (13- 14. táblázat) Szövegkontextus és idő jellegű adatok Ajtóhoz köthető információ száma Adattári szám Gyűjtés ideje Adatközlő életkora 1. 17-67 1952.08.27 70 éves 2. 17-67 1952.08.31 72 éves 3. 17-67 1952.09.024. 34-67 1957.07.01 74 éves 5. 65-67 1956.03.25 46 éves 6. 65-67 1956.03.25 46 éves 7. 82-67 1957.12.01 78 éves 8. 82-67 1957.12.01 78 éves 9. 82-67 1957.12.01 71 éves 10. 82-67 1957.12.01 71 éves 11. 82-67 1957.12.01 71 éves 12. 82-67 1957.12.01 60 éves 13. 82-67 1957.12.01 78 éves 14. 82-67 1957.12.01 78 éves 15. 82-67 1957.12.01 78 éves 16. 96-67 1958.04.22 71 éves 17. 96-67 1958.04.22 71 éves 18. 125-67 1951.04.01 67 éves 19. 129-67 1922-1923.20. 129-67 1922.12.0121. 139-67 1959.09.25 45 éves 22. 139-67 1959.09.28 67 éves I I. táblázat Szöveqkontextus - kronologikus besorolás Ajtóhoz köthető információ száma Adattári szám Gyűjtés ideje Adatközlő életkora 19. 129-67 1922-1923.20. 129-67 1922.12.0118. 125-67 1951.04.01 67 éves 1. 17-67 1952.08.27 70 éves 2. 17-67 1952.08.31 72 éves 3. 17-67 1952.09.025. 65-67 1956.03.25 46 éves 6. 65-67 1956.03.25 46 éves 4. 34-67 1957.07.01 74 éves 12. 82-67 1957.12.01 60 éves 9. 82-67 1957.12.01 71 éves 10. 82-67 1957.12.01 71 éves 11. 82-67 1957.12.01 71 éves 7. 82-67 1957.12.01 78 éves 8. 82-67 1957.12.01 78 éves 13. 82-67 1957.12.01 78 éves 14. 82-67 1957.12.01 78 éves 15. 82-67 1957.12.01 78 éves 16. 96-67 1958.04.22 71 éves 17. 96-67 1958.04.22 71 éves 21. 139-67 1959.09.25 45 éves 22. 139-67 1959.09.28 67 éves 12. táblázat 13 Ez az adattári feldolgozás, besorolás első éve, ezen évre leltározták azokat az anyagokat is, amelyeket korábban gyűjtöttek, jegyeztek le. 169
