Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
ARAPOVICS MÁRIA: Közösségi részvételi alapú működés - a múzeumok társadalmiasítása
jóváhagyó döntéseket annak érdekében, hogy a részvételi működés megvalósulhasson a remélt civil közösségekkel, látogatói csoportokkal. A megvalósulásért tenni is kell, fel kell mérni a munkatársak felkészültségét, és támogatni kell a hiányzó kompetenciák megszerzését, képzéseket kell szervezni, belső felkészítéseket kell tartani. (Ilyen például a kommunikáció, facilitáció és konfliktuskezelés - annak képessége, hogy az érdeklődők számára megfelelő módon meg tudjuk fogalmazni, mit jelent a részvételi, közösségi működés, mit jelent az intézmény társadalmiasítása és annak szintjei. Fontos, hogy megértsük a közösségi részvételi szándékot, képesek legyünk a civil közösség, a lakosság meghallgatására, a látogatói közösség facilitálására, annak támogatásában, hogy a közösségek megfogalmazzák a részvételi igényeik szintjét, annak a képessége, hogy a kialakult feszültséget a felek között meg tudjuk oldani.) Mindezt a folyamat kezdetén, minél előbb szükséges tisztázni a munkatársakkal annak érdekében, hogy velük együtt lehessen megtervezni a közösségi működés feltételeit, és képesek legyenek képviselni a közös célokat a kapcsolatépítés, az érintettek bevonása érdekében. Támogató munkatársak nélkül nem lehet társadalmi részvételen alapuló működést megvalósítani! 2. lépés. Az érintett szereplők, partnerek azonosítása A kapcsolatok a bizalmon alapulnak. A sikeres közösségi részvételi folyamat kialakítása érdekében meg kell tervezni a közösségi alapú működés (társadalmiasítás) programját. Az határozza meg, az alapozza meg az egész folyamat sikerességét, hogy a potenciális szereplők menynyire támogatók, mennyire együttműködők! Érintett lehet egyén vagy csoport, civil szervezet, helyi közösség, társintézmények, döntéshozók. Bárki, aki hozzájárulhat az általunk képviselt ügyhöz. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy kit érdemes bevonni, kivel szükséges partneri kapcsolatot építeni a közösségi részvételi folyamat megvalósításához, ahhoz először helyzet- elemzést kell végeznünk. Fontos végiggondolnunk, hogy kinek milyen érdeke fűződhet a közösségi működéshez. Érdemes áttekinteni, hogy a közösséget milyen helyi, milyen társadalmi témák érdekelhetik (például esélyegyenlőség, természetvédelem, helyi gazdaság, bevándorlás). 2. /. Határozzuk meg a fontos érintettek körét! Érdemes átgondolni az alábbi kérdéseket: • Ki van nagy hatással a döntésekre? • Ki/kik azok, akikre közvetett hatással lesz a döntés? • Kiket szeretnél bevonni? • Ki az, aki már most elkötelezett az ügyünk iránt? • Ki az, akinek kellemetlen lesz a változás? • Ki fogja befolyásolni a döntéseket? • Melyik politikai döntéshozó lehet hatással a folyamatra? • Ki képes kapcsolatot kialakítani a civil közösségekkel, üzleti körökkel, érdeklődőkkel? Ki tudná vezetni őket? • Ki lesz felelős a döntés bevezetésért? • Kinek a segítsége szükséges a döntés megvalósításához, végrehajtásához? • Ki ellenzi a közösségi működés megvalósulását? 2.2. Az érintett partnerek a rangsora Azonosítsuk azoknak a partnereknek a rangsorát, akit be kellene vonni a közösségi részvételi projektbe! A potenciális érintettekről, a bevonandók köréről érdemes egy listát készíteni, és el kell kezdeni a kapcsolatok építését. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy valamennyi szereplő elérésének megvan a felelőse, megvannak a megfelelő kapcsolattartók, kapcsolatépítők. A szereplők listája menet közben bővülhet. Minden érintettel meg kell találni a megfelelő kommunikációs csatornát. 2.3. Kapcsolatépítés Amikor kialakult azon érintettek köre, akikkel kapcsolatot szeretnénk kialakítani, akkor az elejétől fogva igyekezzünk megérteni a bevonandó csoportok szempontjait, a megszólított közösségek, szervezetek, intézmények érdekeiket és erre alapozva törekedjünk egymás megismerésére, a kapcsolat erősítésére. Közösségi részvételen alapuló működés nem megy egymás megismerése nélkül, meg kell tanulnunk kommunikálni egymással. Ahhoz, hogy bennünket megértsenek, elfogadjanak, nekünk is nyitottnak kell lennünk a másik irányába. A folyamatos párbeszéd az alapja a közösségi részvételnek, annak, hogy egy intézményben megtervezzük a közösségi programot, és kialakulhasson a társadalmiasított működés, vagy más szintre lépjen az intézmény. 3. lépés. A kívánatos részvételi szint kiválasztása Első körben, érdemes megismerni a résztvevőket, a bevonható érintetteket, ezt követően rajzolódik ki a közösségi alapú működés szintje. A szint meghatározásánál 98
