Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
HORVÁTH ANITA-NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA: Gyerek Skanzen - Gyerek múzeum Módszertani fejlesztések és elméleti kérdések a gyerekeknek szóló múzeumi élményelemekkel kapcsolatban
ra - ha nincs saját ötletük - az előadás sikerét a különböző mesék színpadra átírt forgatókönyvei is segítik. A történeteket alsómozgatású bábokkal lehet eljátszani. A 16 kesztyűbáb figurát a leggyakoribb meselakokból válogattuk ki: ló, kutya, macska, sárkány, királyfi, királylány, ördög (2 db), Vitéz László, fiú, lány (2 db), szellem, halál, férfi, öregasszony a választható karakterek. A bábok végtagjai és a fejek hársfából faragottak, a test pedig különféle textilekből készült. A tetőszerkezetről további csodálatos figurák lógnak le a mesebeli hangulat fokozása érdekében. 3 kép. Bábszínház. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Kisalföld tájegység. (KÁLLAI-TÓTH Anett felvétele, 2016.) Gyerekgazdaság A Dél-Dunántúl tájegység csökölyi portája a gyerekeké. A projektelem célja, hogy a gyerekek megtapasztalják a hagyományos gazdálkodási tevékenységeket, tanuljanak, és a megszerzett ismereteket használni is tudják a mai világban. A gazdasággal továbbá cél az is, hogy megfelelő múzeumi viselkedéskultúrát sajátítsanak el a gyerekek, és megtanulják, hogy mi az, amit szabad, és mi az, amit nem. A házban minden kipróbálható, a játékot demonstrációs eszközök, bútordarabok és tárgyak segítik, lehetőséget biztosítva a gyerekek fejlődéséhez elengedhetetlen szabad játékra és szerepjátékra. A lakóház eredeti tárgyait demonstrációs eszközökre cseréltük, így minden kipróbálható, a kemencét kétszeresére nagyítottuk. Az udvaron állatgondozással és növénytermesztéssel kapcsolatos tevékenységeket végezhetnek a gyerekek. Az udvaron álló, fából készült állatok akár egy játszótéren, forognak, mozognak, és a gyerekek felkapaszkodhatnak rájuk. Az istállóban fából készült lovat lehet etetni, az udvaron fa-tehenet lehet fejni. A disznóólban fa kismalacokat lehet elhelyezni, a kertben fából készült zöldségeket betakarítani: marharépát, répát, kukoricát, ehhez a munkafolyamathoz talicskát is használhatnak a gyerekek. Az istállóban kialakított szalmabála ugráló a gyerekek mozgásigényét elégíti ki esetleges rossz idő esetén is. Az udvaron továbbá csirke- és malac-kirakó szórakoztatja a gyerekeket. A pajta két oldalán sorakozó ajtókon bekukucskálva különböző bábtípusokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A helyszín kiválasztásakor szempont volt, hogy nagyobb létszámú társaság (több család együtt, baráti csoportok) is elférjenek. A bábparaván kialakításánál a mobilitás, a biztonság és a különböző magasságú és korú gyerekek számára is kényelmes használat voltak a legfontosabb befolyásoló tényezők. A helyszín hagyományőr nélkül működik, így a bábokat a telken dolgozó teremőrtől lehet elkérni.32 4 kép. Bábszínház. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Kisalföld tájegység. (KÁLLAI-TÓTH Anett felvétele, 2016.) 5 kép. Gyerekgazdaság. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Dél- Dunántúl tájegység. (KÁLLAI-TÓTH Anett felvétele, 2016.) 32 Készült a www.skanzen.hu honlapon található anyagok és a Bokonics-Kramlik Márta által összeállított projektelem dokumentáció felhasználásával. 69
