Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

KÁLDY MÁRIA: Mozaikkockák. Fejezetek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum múltjából

Az első múzeumi óra 1976 tavaszán kezdtük meg a múzeumpedagógiai te­vékenységet, az elméleti és módszertani munka megala­pozását. A múzeumban negyven év óta magas színvo­nalon működtetett ismeretközvetítés története rendkí­vül gazdag tapasztalatokat hordoz, mely külön részletes értékelést érdemel. E tanulmány keretében itt most csak jelzés értéke miatt ismertetjük az első lépéseket. Az első múzeumpedagógiai jellegű program egy múzeumi szakköri foglalkozás volt, melyet a Pest megyei Művelődési Központban működő ifjúsági képzőművé­szeti kör részére indítottunk el.41 A gyermekek által a múzeumban és a múzeumról készített rajzokból 1976- ban - szokatlan helyszínen - az időszaki kiállítóhellyé ala­kított botpaláéi istállókban, majd a Pest megyei Művelő­dési Központban rendeztünk kiállítást. rrxjuyujUtXk (jduópordtjCu . 1976. yjjrúuh 2.7. 15,30 óra J'ÍÓJZÜUJJTI 6. kép. Meghívó gyermekrajz kiállításra. I976. (KÁLDY Mária terve) A szakkör révén a múzeum emblematikus harangtor­nya Japánig utazott, s nyert egy nemzetközi gyermek rajz­fesztiválon. 1976 őszére - a tanévnyitás kezdetére, mú­zeumpedagógus kollégánk - együttműködve a tájegység­felelős muzeológussal42 a Felső-Tiszavidék tájegység hasz­nosítására, tananyaghoz kapcsolódó múzeumi órák te­matikáját dolgozta ki, az általános és középiskola vala­mennyi osztályára. Az első múzeumpedagógiai ajánlást a szentendrei és sok budapesti oktatási intézmény is megkapta. 1977-től a tanév kezdetén az új múzeumpedagógiai ajánlásokat eljuttattuk az iskolák működtetéséért felelős Művelődési Osztályok részére.43 A szentendrei középiskolásoknak meghirdetett első múzeumi történelem óra: A reformkor és Kölcsey tematikája kapcsolódott a Felső-Tiszavidék tájegységhez. Mint új múzeumpedagógiai esemény, be­került a Múzeumi és Műemléki hónap városi programjá­ba.44 A múzeum októberi zárása után nem állt le a múze­umpedagógiai munka. Elkezdődtek az első múzeumon kívüli programok. A szentendrei gyermekkönyvtárossal45 közösen kialakított program alapján, először tartottunk kihelyezett múzeumi órákat a Duna parti gyermek- könyvtárban, melyet sok hasonló követett még Szent­endrén és Budapesten, a mai bőröndmúzeumi progra­mok korai előfutáraként. 7. kép. Papp Gyuláné (Milota) fonási bemutatót tart általános iskolai tanulók körében. (BALÁZS György felvétele, I977) A Szabadtéri Néprajzi Múzeum több évtizedes mú­zeumpedagógiai tevékenysége során sokféle programot, korszerű módszereket fejlesztett ki. Olyan foglalkozá­sok születtek, ahol a megfelelő előkészítés után a múze­umban a csoportban végzett munkán van a hangsúly, ahol a tanulók a miértekre önállóan kereshetik meg a választ, 41 Vezetője későbbi munkatársunk Balogh Lászlóné (Jutka) volt. 42 Tivadar Ildikó népművelő, és Balázs György etnográfus. 43 SZNM közművelődési tevékenysége. Levél a Városi tanács VB Művelődési Osztályvezetője részére 1977.augusztus 30 iktsz. 478-1 /1977 Ltsz. 44 Múzeumi és Műemléki Hónap 1977. programfüzet. 40

Next

/
Thumbnails
Contents