Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
NAGY ZOLTÁN: Petró háza
Nagy Zoltán PETRÓ HÁZA Az obi-ugor népekkel foglalkozó orosz nyelvű szakirodalom egyik kiemelt témája a településnéprajz. Minden összefoglaló szöveg tartalmaz erre vonatkozó fejezeteket, szaktanulmányok sora foglalkozik a kérdéssel. Ennek az irodalomnak a fókuszában elsősorban olyan kérdések állnak, mint, hogy milyen településtípusok ismertek a hantiknál, az egyes életmódmodellek milyen módon függenek össze a településformákkal, mi a kapcsolat a különböző évszakokban használt szállások között. Hatalmas irodalma van annak is, hogy a hantik (és a many- sik) milyen épülettípusokban laknak, illetve milyen gazdasági épületeket használnak. Gyakran felvetett probléma az is, hogy ezek az épülettípusok hogyan alakultak ki.1 A leírások szinte kivétel nélkül „A” hantikról és „A” manysikról, esetleg azok egy-egy lokális csoportjáról szólnak - általánosságban. Gyakorlatilag nincsen olyan szöveg, ahol konkrét településekkel, konkrét telkekkel és háztartásokkal találkozhatnánk: minden esetben ideáltipikus képet rajzolnak meg, egy olyan modellt, amely megközelítőleg igaz minden ahhoz a csoporthoz tartozó településre, háztartása. Konkrét példákat kizárólagosan az illusztrációnak használt fényképanyagban láthatunk, azok részletes, alapos elemzése nélkül.1 2 Jelen tanulmányomban ezzel a szakirodalmi hagyománnyal kívánok szakítani,3 és egy konkrét hanti férfi, a Vaszjugán-folyó mellett élő Petró, vagyis Pjotr Mihailo- vics Milimov házának történetét kívánom megírni. Tanulmányomban több szinten próbálom körüljárni szimbolikusan és ténylegesen is a házat. Elhelyezem a település utolsó bő száz évének történetében, részletesen írok magáról a házról, berendezéséről, majd leltárba veszem a telek egyes épületeinek sorsát, térszerveződését, és a családhoz kapcsolódó külsőségeket. Végül felvázolom a bemutatott példa egy értelmezési lehetőségét. A falu A kutatásaim központjában álló Ozernoje ma a "lömszki megye Kargaszoki járásához4 tartozik. A falu a Tuhemter- tó5 mellett fekszik, hanti nevét is innen kapta: Tuh-Pugol,6 és orosz neve is a tóra utal. 1910-ig nem különült el az egyházi anyakönyvekben a szomszédos Ajpalovótól, a Vaszjugán vidékének korábbi hanti központjától: annak külsősége volt.7 Ozernojéban ajpalovói származású hanti családok éltek, szent helyeik is közösek voltak, a két falu lakói közötti személyes kapcsolatok is sokáig megmaradtak. A falu elhelyezkedése ideális volt: nagy halhozamú tó mellett fekszik, amelybe nyolc patak torkollik, míg egy innen veszi eredetét. Ezek az év minden részében elégséges halászzsákmányt biztosítanak a település lakóinak. Az ideköltöző ajpalovói családok vadászterülete is itt volt, ezek megközelítése innen sokkal egyszerűbbé, gyorsabbá vált. A falunak a tó melletti elhelyezkedését meghatározza az uralkodó déli-délnyugati szélirány, aminek hatására a falu mellett a hullámok még erősebb szél idején is kisebbek, míg a tó másik végén már komoly hullámverést produkál. Meghatározó volt az is, hogy a falu mellett folyik a tóba torkolló, állandóan fogyasztható ivóvizet adó Vodopojnaja-patak,8 de a hely a tó melletti helyek között az egyik legmagasabbnak is számít, tehát viszonylag ritkán önti el a víz. A települést legkorábban két család lakta, amelyek lakóterülete területileg és névhasználatban is elkülönült egymástól. A falu keleti része a Milimovok lakhelye volt (Milim puyoí), nyugati része pedig a Szinarbinoké (Jöyrec 1 Néhány fontosabb, emblematikus áttekintő írás az itt jelzett irodalomból: KULEMZIN, Vladíszlav Mihailovics-LUKINA, Nagyezsda Vaszijevna 1977. 65-83.; LUKINA, Nagyezsda Vaszijevna 1985; PLETNYOVA, Ludmilla Mihailovna 1994. 5-101.; SIRELIUS, Unó Taavi 1906, 1907, 1908, 1909, 191 l;SZOKOLOVA, Zoja Petrovna 2009. 151-209.; FJODOROVA, Jelena Gennagyjevna 2000. 177-213. 2 Ellenpéldát nehéz lenne felhozni, de TUCSKOVA, Natalja Anatoljevna 2014-es munkáját lehet idézni, aki művében a szölkupokról ír. 3 E tradícióhoz nem kíván igazodni az a mai nem orosz nyelvű antropológiai irodalom, amely a hantikkal foglalkozik, és ahol egyes konkrét telkeknek, háztartásoknak a bemutatása szolgál landscape antropológiai (JORDAN, Peter 2003) vagy gazdasági antropológiai elemzések alapjául (WIGET Andrew-BALALAJÉVA, Olga 2011.) 4 Az „oblaszty” [„terület" vagy megye] az Orosz Föderáció közigazgatási egysége, egy megye pedig rajon-okra [járás] tagolódik. Az orosz állam 7 szövetségi körzetén belül 21 köztársaság (reszpublika), 9 határterület (kraj), 46 terület/megye (oblaszty), 2 szövetségi jogú város (gorod fede- ralnovo znacsenyija), I autonóm terület (avtonomnaja oblaszty), 4 autonóm körzet található (avtonomnüj okrug). Bővebben lásd: KoHcmumynun Poccuückoű 0edepau,uu 5 Tux arator - pontos fordítása ‘Fertő-tó’. 6 Tuxpuyol, ‘Fertő-falva’. 7 Hasonló település-kialakulásokról a szölkupoknál lásd TUCSKOVA, Natalja Anatoljevna 2014. 109. 8 Elnevezése arra utal, hogy ivóvízforrásnak használják, fontos, hogy nyáron még akkor is fogyasztásra alkalmas a vize, amikor a tó már „megfordul”, vagyis ivásra alkalmatlanná válik. 365
