Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
VARGYAS GÁBOR: Részletek egy virtuális brú házmonográfiából. Alaprajz, méretek, nyílászárók, a ház felállítása
8 oszlopos háznál a nyílászárók száma értelemszerűen kettővel megnövekedik, hétre. Elhelyezkedésüket a 4.b rajz mutatja: a veranda feljárója előtt nyílik a „szoba” ablaka (I), a verandáról pedig az ajtói: a válaszfal előtt a „szoba” (2), majd utána a „konyha” ajtaja (3). A vele szemben lévő hosszanti oldalon a két ablak a válaszfal két oldalán, a bejáratokkal szemben nyílik (5-6); a két rövidebb oldal közepén pedig mindkét szobában egy-egy ablak (4+7) van. 4.b rajz. A nyílászárók kiosztása négy oszloppáros (keretállásos) házban. Jegyezzük meg, hogy a szobaablakok elhelyezése gyakorlati-biztonsági célokat is szolgál: a 4.a kép I. ablakánál az előbb már volt erről szó; a 4.b kép I. számú ablaka pedig, mint láttuk, a verandára felvezető lépcsőfeljáróra nyílik, így az ablak előtt ülve jól szemmel tartható, hogy ki akar a házba belépni. A nyílászárók kimérése: a yáh (n)tiah, a „szoba” ajtószélessége mindig 2 könyöknyi széles (kaat = kinyújtott ujjakkal számítva), a yáh kiőng, azaz a „konyha” ajtaja I könyök (kaat) + I arasz (satia), az ablakok pedig I könyök (sartap — ökölbe szorított kézzel számítva).24 Vagyis a „női” ajtó kisebb, mint a „férfi” ajtó, és az ablakok - érthető módon - szintén kisebbek, mint az ajtók. Tűzhely(ek) és padlásfeljáró A házakban az épület nagyságának függvényében egy vagy két tűzhely (tapéh) van. Az előbbi esetben a tűzhelyet mindig a „konyhába” (klóng) teszik; a második esetben az egyik a „konyhában”, a másik a „szobában” (yáh [n]tiah) található. (Lásd 4.ab képek!) A tűzhely(ek) elkészítése - ami a padlórácsozat utólagos kivágásával, valamint egy deszkákkal keretezett és agyaggal kitöltött tartószerkezet beépítésével jár együtt - bonyolult folyamat, amire - mint a házépítés egyik utolsó fázisára - itt nem tudok kitérni. Elhelyezkedésük azonban meghatározza a padlásfeljáró helyét. A padlásfeljáró: ha a házban egy tűzhely (tapéh) van, akkor a padlásfeljáró a „szobából” nyílik, hogy a tűztér fölötti teljes területen rizst lehessen szárítani.25 Ha ugyanis a tűzhely mellett nyitnák a padlástérbe a feljárót, kevés hely maradna a nyílás miatt a rizsnek. Ha viszont két tűzhely van a házban, egy a „konyhában”, egy pedig a „szobában”, akkor a feljáró - kisebb-nagyobb eltérésekkel - a két tűzhely közötti padlástér hozzávetőleges mértani közepére kerül, ugyanezen okok miatt: hogy a feljáró ne a tűz fölötti térből vegyen el helyet. Az alkotóelemek eresztékeinek elkészítése: kötésaljak, lapolás (bák) Az oszlopok lapolását (bák) az 5. rajz mutatja. 5. rajz. Az oszlopok (tanul), keretgerendák (tanaap) és o szarufák (chőih) lapolása A kimérést mindig felülről, az oszlop teteje felől kezdik. Amennyiben az egyik oszlop hosszabb, mint a másik, a hozzá tartozó oszloplyukat egyszerűen mélyebbre ássák ki, s úgy hozzák szintbe egymással a kettőt. Az oszlopon a keretgerendák (tanoáp) átmérőjének függvényében két darab, 1 — 1,5 tenyérnyi széles kötésaljat („hornyot”)26 készítenek, egyet fent és egyet lent, a felső és az alsó keretgerendák27 számára. A felső keretgerendák tartják a födémgerendákat, azaz a padlást (sarwng), az alsók a padlót (tapang). A kettő között, mint már volt róla szó, egy öl + négy ujjnyi távolság van, ami a ház belmagasságát adja ki. A felső kötésaljak helyének és nagyságának kimérésében sok az esetlegesség: általában az oszlop végétől néhány ujjnyi 24 A brúk kétféle könyökméretet használnak. Az egyiket kinyújtott ujjakkal, a másikat ökölbe szorított kézzel számítják, ennek megfelelően a nevük is más: kaat illetve sartap. 25 Az általam tanulmányozott brúk a vietnami Kordillérák két oldalán, egy vízválasztó mentén laknak, amelynek következtében a klíma a szokásosnál is nedvesebb, párás. Ezért a learatott rizst nem lehet szárítás nélkül tárolni, eltérően a hegylánc szárazabb, laoszi oldalán lakó brúktól, ahol a rizst nem is a ház padlásán tárolják, hanem az irtásföldeken épített hombárépületekben. 26 Az építészeti szaknyelv „aljnak” vagy „kötésaljnak” nevezi azt, amit a hétköznapi nyelvben „horonynak”, „vájatnak” vagy esetleg „csaplyuknak” neveznénk. 27 Tanoáp pörng és tanoáp pun, ’fenti’ és ’lenti’ keretgerenda. Ez utóbbit a rajta nyugvó sekáng padlórácsozat tartóról tanoáp sekángnak is nevezhetik. 353
