Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

BALOGH BALÁZS: Az amerikai magyar „burdosházak” a korabeli sajtó tükrében

életkörülmények között végleg letelepedett nyugat- és észak-európai gyökerű amerikaiak az ipari munkaerőpiacról való kiszorulásuk miatt ellenezték a később bevándorló tömegek megjelenését Amerikában. Lenézték, utálták őket, hiszen sok esetben a jogaikért, magasabb fizetésükért, jobb és biztonságosabb munkakörülményeikért folytatott harcukat, a sztrájktörőként alkalmazásba vett alacsonyabb fizetésért dolgozó kelet- és dél-európaiak lehetetlenítették el, akik végül teljesen kiszorították őket a bányából és nehézipar gyáraiból a 20. század elejére.22

Az előbbi leírásnál is sötétebb képet fest a magyar burdosházak világáról az a hosszú újságcikk, amely 1894- ben jelent meg Kansasban, és a penssylvaniai Luzerne megye szénbánya telepeinek bűnözéséről tudósít. A cikk írója szerint a bányavidék bűnözése a magyarok, a lengyelek és az olaszok érkezésével szabadult el. Ha az angolul beszélő amerikai bányászok dolgoznának csak itt, akkor a bűnesetek kilenctizedé nem fordulna elő. „Az idegen elemek okozzák a bajt. Nem tudnak angolul, szörnyű körülmények közt laknak, amikor nem dolgoznak, akkor részegek, ami bűnbe viszi őket, és amint felismerik a törvény és a bűnüldözés tehetetlenségét, egyre merészebben követnek el rablásokat és erőszakos cselekedeteket. A hunok (!!), szlávok és olaszok külön telepeket alkotnak, és hordába verődve laknak a két-háromszobás burdosházak- ban mint a marhák. Egy magyar burdosházban két-három helyiségben laknak, azt se lehet megkülönböztetni, hogy melyik a konyha és melyik a hálószoba. Van egy tűzhely, egy asztal, meg egy ágy. A burdosgazda a feleségével alszik az ágyon, a burdosok a padlón hálnak szalmazsákokon, egy takaróval. Váltásruhájuk nincs, csak a csizmájukat húzzák le alváshoz. Nem cserélik a szalmát a zsákokban és évről- évre ugyanazt a mosatlan takarót használják. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy állandóak a veszekedések és verekedések. ”23

Egy másik pennsylvaniai bányavidékkel foglalkozó, a magyar burdosházakról szóló tudósításban, a mosdatlan- ság és a higiénia teljes hiányát részletezve írja az újságíró, hogy: „Talán az egyik bányamérnök nem túlzott, amikor azt mondta: - A magyar telep szagát már akkor is érezhe- ted, mielőtt megpillanthatnád, és ahhoz egyáltalán nem kell a közelében lenned." Ez a tudósítás is kiemeli, hogy a fizetésnapokon24 elszabadul a pokol. A bányászok özön9. kép. Burdosszoba a burdos bányászokkal. Pennsylvania, 1912 előtt.

lenek a kocsmákba és „polinky-t" isznak, ami összehasonlíthatatlanul erősebb, mint a Jersey Lightning.25 A pálinka okozza a bűnesetek zömét, és ezért: „Nincs veszélyesebb hun a részeg hunnál, ahogy nincs jobb indián a halott indiánnál. A hun csendes, ártalmatlan akkor, amikor józan, de ha sok pálinkát iszik, akkor ördöggé változik, aki nem ismer se Istent, se rendőrt. Minden idegszálával remeg az izgalomtól, hogy kötekedhessen bárkivel vagy mindenkivel. Ezt az állapotot fizetésnapon általában este 9-10 óra körül éri el. " A cikk írója ezután hosszan részletezi, hogy a dulakodás kezdetén a részeg hun az öklét és a csizmáját használja fegyverül, majd bottal verekszik, végül kést ránt vagy pisztolyt ragad, és a harci kedve csak akkor higgad le, ha már vért ontott, amikor már egy-két ember meghalt és páran súlyosan megsérültek. A fizetésnap után a keresztelők és a lakodalmak következnek a halálos vagy életveszélyes testi sértéseket okozó alkalmak listáján, de tucatjával adódnak más alkalmak, amikor halálos kimenetelű verekedések robbannak ki. Már a fentiekben idézett cikk címe is kifejező, a magas bűnözési rátát egyértelműen az új bevándorlóknak tulajdonítva: „Nehéz kezelni a penssylvaniai bányavidék bűnözési problémáit - magyarok, lengyelek, szlávok, olaszok, és ahogy ők élnek" A bányavidéken járványszerűen terjed a bűnözés, mindennaposak a gyilkosságok, a kisebb rablások és az apróbb bűnesetek megszámlálhatatlanok, már nem is fordítanak figyelmet rá.26 A szerző szerint négy gyilkosság22 Már a 19. század utolsó évtizedeiben általános gyakorlat volt, hogy a jobb megélhetésért sztrájkoló korábbi bevándorló (ír, walesi, skót stb.) munkások helyére kelet-európai emigránsokat hoztak. Különösen az Osztrák-Magyar Monarchia területéről szervezték be erre a célra bevándorlókat, akiknek természetesen fogalmuk sem volt, hogy sztrájktörőknek használják őket. Már a legelső ilyen akcióra is magyar sztrájktörőket hozattak 1870-ben a Hazelton melletti Drifton PA szénbányába! ROSS, Edward Aisworth 1914. 207.

23 The Wichita Daily Eagle. 1894. november 7.

24 A fizetésnap: „pay day”, amit a magyarok pedának mondtak. Sőt, ugyanazon logika mentén magyarították használatát, ahogy a napszámból élőket napszámosnak nevezzük, úgy a pay day-kor fizetést kapó munkás: pedás.

25 Hivatalos nevén Applejack, ami almából desztillált brandy. A szlengben használt Jersey Lightning neve még a gyarmati időkből származik, amikor New Jersey államban az útépítő munkások bérének egy részét ezzel az itallal fizették ki. A hasonlat azért helytálló, mert a Jersey Lightning- et és a pálinkát is gyümölcsből készítik, és az utóbbi valóban sokkal magasabb alkoholfokú.

26 A cikk elsősorban Luzerne-, Carbon- és Schuylkill megyék kriminalisztikai fertőzöttségéről ír. Kétségtelen, hogy a tudósítás keletkezésekor, 1894-ben, az első Pennsylvaniában munkát vállaló magyarországi kivándorló hullámmal érkezők, akik ekkor már egy jó évtizede az állam keleti felében, ezekben a megyékben szegődtek el bányásznak, számottevő magyar lakosságú telepeket hoztak létre Hazleton, Wilkes-Barre, Pottsville környékén, az úgynevezett antracit bányavidéken. Később, a 20. század első évtizedében a Magyarországról kivándorlók bányában való elhelyezkedésének súlypontja Pennsylvania nyugati fele lesz, a puhaszén övezet Pittsburgh és Johnstown környéke.

342