Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

BALÁZS-LEGEZA BORBÁLA: Torockó, a néprajzi sztár

dása miatt is fontos lehet. Az egész komplex folyamat pedig tovább lendítette a település marketingjét, amihez hozzátartozik a falusi turizmus általánosan ismert eleme­inek igénye. A torockói vendégfogadás fő profilja a né­hány napos időtöltés, amihez teljes nyugalmat, vidéki csendet kap az ide érkező vendég. A vendégfogadók na­gyon jól tudják, hogy ehhez mit kell nyújtani: vidéki háza­kat és udvarokat, „népi” berendezést, dekorációt, min­denhol egy-két régi festett bútort, vagy újonnan festetett torockói használati berendezést, szőlővel futtatott hús lugast, szép kilátást a Székelykőre, finom falatokat, jó pá­linkát, és persze, kedves vendéglátást. Mindez jól bejáratott rendszer lett az évek során, melyben egyfajta hierarchia is kiépült. Vannak, akik nagy­ban csinálják, és mindent kínálnak egy helyen: az össz­komfortos szobák, apartmanok mellett teljes étkezés, programok, souvenir-vásárlási lehetőség stb. várja az odalátogatókat. Ok azok, akik a hirdetéseikkel is a leg­több látogatót érik el. így, amikor csúcsidőszakban már túljelentkezés áll be, akkor ők adják tovább a kisebbek­nek a vendégeket, akik ezeknek a szolgáltatásoknak csak egy-egy elemét kínálják, csak szobát vagy csak étkezést stb. így sokszor ezek a kisebb vállalkozók nem is hirde­tik magukat, hanem az ún. nagyok „farvizén” szerzik meg a vendégeket. A vendégházak mellett fokozatosan jele­nik meg az igény a további szolgáltatásokra is a faluban, egyre többen vannak, akik másféle kínálattal is próbál­koznak. Néhány éve nyílt egy vendéglő, ahol az esetleg csak átutazóban lévő, pár órát a faluban töltő vendégek tudnak fogyasztani (hiszen házakhoz nincsenek bejelent­kezve, így nem kapnak ellátást). Emellett nyílt egy kávé- zó-fagylaltozó, van kürtőskalács-árus, egy lángosos büfé, valamint néhány ajándékbolt. Ezen szolgáltatások néme­lyike még a kezdeti indulás miatt akadozva keresi a meg­élhetését, többségük csak szezonálisan tart nyitva. 6. kép. Egyéb szolgáltatások a településen (BALÁZS-LEGEZA Borbála felvétele, 2016.) Egyelőre szívesen fogadják a csupán egy-két napra érkező vendégeket (bár anyagi és munkaerő-befektetés szempontjából nem éri meg annyira számukra, mint a hosszabb időre jövők vendégül látása), mert tudják, hogy nagyrészt ez itt így működik: program híján hosszabb időt nem mindig érdemes eltölteni egy torockói szállá­son. A legtöbben a környékbeli látnivalókat járják sorra, “lorockóra való visszatéréssel, illetve egyszerűen élvezik a hely nyugalmát, a nagyvárosi élettel ellentétes hangula­tot, mindennapokat. Ezekből az elemekből tevődik ösz- sze tehát a torockói turizmus, melynek mentén körvona­lazódik a jelenlegi megélhetés, illetve rétegződik a helyi társadalom. Láthattuk, hogy több olyan elem is összpontosul Tb- rockó körül, mely mitikussá, különlegessé teszi az erdé­lyi települések között. Ezek az elemek természetsze­rűleg fontos szerepet játszanak a falusi turizmus kiépíté­sében. Torockó ezeknek az elemeknek köszönhetően vált önálló fogalommá, melyhez automatikusan társulnak olyan fogalmak, mint érték, műemlék, falusi, magyar, vi­dék, archaikus, népi stb. "lörockó neve egyfajta minőség- biztosítást is jelent mindezen fogalmak megélésére. A vendégfogadásban tehát ezekre különösen odafigyelnek. A szállásokon a festett bútorok, a hímzett díszpárnák, függönydíszek a jellemzőek. Az étkezésben az Erdélyre, Torockóra jellemző ételeket kínálják: amely házakban le­hetséges, és van fatüzelésű kemence, ott lehetőleg ma­guk sütik a kenyeret, süteményeket, mindezek mellé pe­dig természetesen elengedhetetlen a finom pálinka. Néhány éve azonban kezdeményezések indultak a turizmus és a lehetőségek továbbfejlesztésére is. Ke­vésbé kiaknázott terület volt eddig a természet, mint lá­togatási cél, kevesen vannak még, akik célirányosan a ter­mészeti környezet kínálta lehetőségek miatt jönnek, a komolyabb túrázók bejárják a különböző hegyi útvonala­kat a "lörockói-hegységben. Emellett egy sportegyesület­nek köszönhetően szervezett formát is lehet választani ehhez a kikapcsolódáshoz: túravezetőkkel, siklóernyő­zéssel és vadvízi-evezéssel (rafting az Aranyos folyón) tölt­hetik szabadidejüket. Események, turistadömping a faluban Az általános faluturizmus lehetőségeit különböző ren­dezvények is színesítik az év során, melyek körül sű­rűsödik a falu vendégforgalma is. Az év első rendezvénye a farsangtemetés, mely egy korábbi népszokást elevenít fel: jelmezes sokadalom vonul végig a falun, mely a fő téri vojornál ér véget. Itt a menet felravatalozza és elbúcsúz­tatja Farsang Dömét, aki habzsoló, léha életmódjáért éle­tével fizetett. Ezzel a szokással lezárják a farsangi idősza­kot, melyen az egész település részt vesz. Egyúttal a ver­ses szövegekben - a beöltözött szereplők kapcsán - sor­ra veszik a falu társadalmát, annak archaikus elemeivel, rétegeivel (népviseletes menyecskék, betyárok, cigány, vénlány stb.), valamint felemlegetik az elmúlt év fonto­sabb eseményeit is, - az ilyenkor máshol is megtalálható - viszonylagos szókimondással, a rossz híreket kímélet­321

Next

/
Thumbnails
Contents