Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

POZSONY FERENC: A ház és lakáskultúra változása a háromszéki Zabolán

14. kép. A Bende család rövidtornácos házának és telkének rajza (SEBESTYÉN István, 2014.)

15. kép. A Bende család telke (SEBESTYÉN István, 2014.)

35 KALINA Veronika 2011. 220.

36 POZSONY Ferenc 1999. 36.

37 Lásd ARANYOS Sándor 2011. 274-276.

38 ARANYOS Sándor 2011.279.

szerint párhuzamosan helyezték el, mások pedig összetolták a két ágyat a szoba közepén.

A két világháború közötti évtizedekben a bútorok jelentős részét még a helyi vagy a közeli városok (Brassó, Kézdivásárhely és Kovászna) asztalosai készítették. Azonban lelkészek, tanítók, jegyzők és földbirtokosok a falutól 60 kilométerre fekvő Brassóban is vásároltak divatos, polgári jellegű bútorokat, vagy szász kereskedőknél rendelték meg az Ausztriában és a Franciaországban készített berendezéseket. Érdekes jelenség, hogy a lakásban elhelyezett textíliák, vásznak jelentős részét továbbra is helyi, zabolai asszonyok szőtték és varrták. Ebben nagy szerepet játszott a helyben élő Mikes család, különösen gróf Mikes Arminné Bethlen Klementina, valamint lánya, gróf Mikes Johanna is, akik messzemenően támogatták, hogy a helyben élő lányok és asszonyok ismerjék a fonás és a szövés tudományát.35

Az első világháborút és az impériumváltást követő évtizedekben, vagyis a régi román világban a szobák falát már nem magyar vagy osztrák vonatkozású, tematikájú történeti ábrázolásokkal, hanem kinagyított, legtöbbször műtermekben készített családi fényképekkel díszítették. A római katolikus családok házaiban, egészen a második világháborút követő kommunista hatalomátvételig, a szobák falát továbbra is vallásos ábrázolások, színes nyomatok és szakrális tárgyak (keresztek, olvasók, gyertyák) ékesítették.36

A második világháborút követő években, különösen az 1962-es kollektivizálás után, egy újabb ház- és lakástípus terjedt el Zabolán.37 Az utcával párhuzamosan rendszerint két tisztaszobát építtettek, utána következett az előszoba és a fürdő, majd a lakókonyha meg a kamra. A 1960-as évektől kezdődően a szobákat már rendszerint gyárakban, sorozatban előállított, árukiállításokon forgalmazott garnitúrákkal, konyha-, ebédlő- és hálóbútorokkal rendezték be. A zabolaiak lakásaikban csak az 1970- es évektől kezdődően alakítottak ki és használtak vezetékes vízzel működő fürdőszobákat.

A 20. század végén már a lakásokat díszítő textíliák jelentős részét is üzletekben vásárolták. Kihangsúlyozzuk, hogy elsősorban az értelmiségi családoknál, az 1968 után kibontakozó folklorizmus hatására újra kedveltté váltak a különféle erdélyi - elsősorban kalotaszegi és udvarhelyszéki - hímzett párnák, térítők és színes köröndi kerámiatárgyak.38 Érdekes jelenség, hogy a gyapjúpaplanokat és a rongyszőnyegeket Zabolán egészen a 20. század végéig még házilag állították elő. A gyárakban készített műanyag paplanok és párnák csak a 21. század első évtizedében honosodtak meg. Elterjesztésükben a nagyáruházak mellett sok esetben éppen a magyar ajkú cigányok házaló kereskedése játszott jelentős szerepet, akik folyamatosan és kitartóan forgalmazták a legújabb, a leginkább mediatizált magyarországi vagy nyugat-euró309